Pesszimisták a magyar munkaadók

Több munkaadó tervez leépítéseket, mint ahányan a létszám bővítésében gondolkoznak a következő három hónapban. A Manpower munkaerő-piaci mutató -4 százalékon áll.

„A munkanélküliség egy viszonylag magas szinten stabilizálódott, de a kereslet és a kínálat nagyon nem passzolnak össze,” válaszolta az Üzletrész.hu kérdésére Kiss Judit a Manpower Kft. ügyvezetője annak a kapcsán, hogy a cég ma publikálta a munkaerő-piacot elemző tanulmányát .

Pesszimisták a munkaadók: -4%-on a Manpower munkaerőpiaci indexe Forrás: MTI

Az igazgató elmondta, hogy miközben nő azon szakmák száma, ahol a szakemberhiány miatt csak „vadászni” lehet a megfelelő munkatársakat, aközben a skála másik pólusán egyre többen vannak kilátástalan helyzetben. „Van egy réteg, akinek választási lehetősége van, és ezzel él is, ráadásul úgy, hogy a munka-magánélet egyensúlyt is előtérbe helyezi. Eközben egy másik, növekvő réteg az, akinek egyáltalán nincs esélye az elhelyezkedésre,” fogalmazott Kiss Judit.

A piacot általánosságban egy nagyfokú bizonytalanság jellemzi.

A Manpower munkaerő-piaci mutatója az előző negyedévhez és a tavalyi év azonos időszakához képest is hátom százalékponttal gyengült, ami azt jelenti, hogy a munkakeresők lehetőségei 2013 negyedik negyedévében várhatóan tovább romlanak. A 750 megkérdezett cégvezető 8 százaléka számít növekedésre, míg 11 százalékuk tervez elbocsátásokat. A többiek vagy a mostani létszám szinten tartását tervezik vagy a bizonytalanok táborát gyarapítják.

Nő a bizonytalanok aránya

Ez utóbbiak egyébként érdekes adalékkal szolgálnak a munkaerőpiac trendjeihez. Miközben a bizonytalan válaszolók aránya rendszerint 1-3 százalék körül mozog, addig ez az előző negyedévben tíz százalék fölé ugrott, most pedig tovább emelkedett egészen 12 százalékig. Minthogy a felmérésben megfogalmazott kérdés kimondottan a cégvezetők rövid távú várakozásait vizsgálja, a bizonytalanok arányának ilyen ütemű növekedése szignifikáns változásnak számít, és a gazdasági környezet nagyfokú kiszámíthatatlanságát tükrözi vissza.

Az adatok különféle bontásokban sem mutatnak sokkal kedvezőbb képet. Az iparági bontást tanulmányozva azt látjuk, hogy egyedül a pénzügyi, biztosítási és üzleti szolgáltatások piacán pozitívak a cégvezetők várakozásai (a +7-es érték valószínűleg első sorban az ebbe a szektorba sorolt informatikai cégek pozitív tendenciái miatt alakult ki) illetve „pozitív nulla közeli állapotban” van a logisztikai iparág is (+1). A legrosszabb helyzet az immár évek óta agonizáló építőiparban (-9), a vendéglátás (-8) valamint a köz-, szociális és lakossági szolgáltatások területén (-7) tapasztalható. Ami a vendéglátást illeti, a historikus adatok fényében a szektor teljesítménye némileg csalódásra adhat okot, hiszen a tavalyi pozitív mutató láttán többen feltételezték, hogy a terület már túl van a válság nehezén. A mostani visszaesés azt jelzi, hogy az akkori optimizmus elhamarkodottnak bizonyult.

A regionális bontást illetően Nyugat-Dunántúl pozitív teljesítménye (+8) és Közép-Magyarország erős stagnálása (+1) mellett csupa negatív adatot látunk. A legnehezebb helyzetben a dél-dunántúli régió van (-12), ahol a mutató kétszámjegyű mértéke komoly problémákat jelez előre.

A regionális összehasonlításból az derül ki, hogy a közép-kelet-európai térség, bár tendenciáit tekintve osztja a magyar negatív hangulatot, abszolút értékben mégis jobban áll. Visszaesést mértek a román, a szlovén, a cseh valamint a lengyel munkaerőpiacon is, ám az említett országokban az index értéke mind nulla környékén vagy a pozitív tartományban áll. Szlovákiában eközben az index harmadik negyedéve változatlanul 1-et mutat.