Orbán Viktor sportember igazat mondott

Legyen a sportra szánt pénzek költségvetésen belüli aránya 1 százalék - ezt a cél tűzte ki hatalomra kerülésekor a kormány. A költségvetés sportráfordításai nem sokat változtak az elmúlt években, viszont a kerülő utakat is figyelembe véve már közel van a kormány a céljához.

"Nekem arról kell beszélnem, hogy Magyarországon ma egyáltalán nem magától értetődő dolog, hogy a kormány a labdarúgást támogatja. Én megértem azokat, akik kételkednek, sőt azokat is, akik ezt egyenesen ellenzik" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, amikor aláírta a Magyar Labdarúgó Szövetséggel kötött megállapodást, amely többek között újabb 40 milliárd forintot irányzott elő stadionrekonstrukcióra.

A kormány nem árult zsákbamacskát, 2010-es hatalomra kerülése előtt célul tűzte ki, hogy a költségvetés 1 százalékára emeli a sportra fordított összeget - erről az akkori sportállamtitkár, Czene Attila beszélt. A 2013-as költségvetésben ugyan még csak 0,4-0,5 százaléknál járt ez a mutató, viszont a sportba áramló közpénz ennél jóval többet tesz ki a kerülő utakat is beszámítva. Az 1 százalékos sportráfordítás azt jelentené, hogy mintegy 160 milliárd forintot adna mozgásra az állam, ebből 80-90 milliárd már összejön az idei költségvetésben, 60 milliárd körüli adóról mond le az állam a sport kedvéért, és az állami cégeken keresztül is csorog ez-az, vagyis közel jár a kormány a 160 milliárdhoz.

A sportkedvelő miniszterelnök azzal indokolta a sportágazat tejben-vajban fürösztését, hogy "ha önök megnézik, hogy mennyi erőforrást fordítunk egészségügyre, közoktatásra, közmunkára és sportra, akkor a sport még mindig messze leghátul kullog". A közmunkát leszámítva a többi szektorra kétségtelenül jóval többet költ az állam (lásd táblázatunkat), mint a sportra, bár kétséges, hogy összehasonlítható-e az összes kórházi számla, orvosi és tanári fizetés, egyetemi költség a testmozgás ráfordításaival.

Ennyit költ az állam az Orbán által említett területekre Forrás: Magyarország költségvetései 2010-2013

Többet költünk, mint ami látszik

Az állam három csatornán keresztül forgat pénzt a sportba: a költségvetésből, adókedvezményből és az állami társaságokon keresztül. A költségvetési támogatások azonosítása nem egyszerű feladat. A törvényből kibogarászható forintok szerint a kormány megemelte a korábbi évekhez képest ezt a fajta támogatást. A Bajnai-kormány által összeállított 2010-es költségvetésben 13 milliárd olyan forint akad, amelyet beazonosíthatóan sportcélra szántak. Ez az összeg 36 milliárd forintra, vagyis közel háromszorosára nőtt 2013-ra.

Az összes költségvetési támogatás azonban ezeknél az összegeknél jóval magasabb. A költségvetést tervező minisztérium minden évben kiad egy olyan számítást, amely azt tartalmazza, hogy az állam az egyes funkcióira mennyi pénzt szán, illetve mennyit fordított az előző években. Ebből az derült ki, hogy "sport- és szabadidős tevékenységekre és szolgáltatásokra" évek óta 60-70 milliárd forintot fordít Magyarország. A kormány tehát az előző években a közvetlen ráfordításokon belül valójában csak az arányon változtatott: többet címeztek meg konkrét sportcélokra. Az idén viszont érezhetően megnőtt ez az összeg: már eleve 71 milliárdra tervezték, és azóta 17,5 milliárd forintot át is csoportosítottak pluszban az általános költségvetési tartalék terhére.

A megcímzett tételeken kívül is fordít pénzt az állam a sportra, így ténylegesen többet, 71 milliárdot szántak a feladatra Forrás: Origo

A kormány hosszú időre elkötelezte magát, és az adóforintokat a sport támogatására. 2020-ig 135 milliárd forintot szánnak 16 kiemelt sportágnak. Idén 12,5 milliárd, utána évente 17,5 milliárd jut többek közt az asztalitenisznek, atlétikának, ökölvívásnak, úszásnak és a vívásnak. Az nem derült ki, hogy ez a pénz a 60-70 milliárdos eddigi ráfordítást megnöveli, vagy ezen belül oldják meg.

El se jut a költségvetésig

A sportkánaán azonban nem a közvetlen támogatások miatt jött el, hanem azon pénzek miatt, amelyek el sem jutnak a magyar költségvetésig. A kormány 2011-től lehetővé tette a vállalkozások számára, hogy a társasági adójuk (tao) egy részét ne az adóhatóságnak fizessék be, hanem odaadják egy látványsportágnak (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong). A pénzre a sportszövetségek, sportegyesületek, önkormányzatok pályázhatnak, és önrész mellett ebből kifizethetik az edzőket, vehetnek labdákat, képzésre, utánpótlásra fordíthatják.

A 2011-2012-es pályázati időszak után szigorítottak, és kizárták a támogatók közül azokat a cégeket, amelyeknek adótartozásuk volt, illetve az adóelőnyön is rontottak. Ennek ellenére a költségvetési közvetlen támogatások szintjére hízott a taós pénztömeg. 2011 és 2012 nyara között 33,5 milliárd forintot adtak a cégek az öt látványsportnak, 2012 és 2013 nyara között pedig már 60 milliárdot. A nagyságrendet érzékelteti, hogy ezáltal a társasági adóbevétel közel 15 százalékáról mond le az állam, ez a pénz megegyezik azzal az összeggel, amelyet zárolni kellett az idei költségvetésben azért, hogy kiszabaduljon az ország a túlzottdeficit-eljárás alól. Ez a pénz tehát ugyan nem közvetlen költségvetési támogatás, viszont olyan összeg, amely hiányzik az állami adóbevételekből, vagyis burkolt állami támogatásnak számít. Ezért az unió csak úgy ment bele a rendszer létrehozásába, hogy a pályázóknak önrészt is vállalniuk kell.

Ide-oda pár százmillió

A rendszert elvileg úgy hozták létre, hogy a pénzből a profi csapatok ne, csak az utánpótlás kaphasson. Hogy ezt nem teljesen sikerült elérni, a kormányfő is elismerte - legalábbis a futball esetében. "A magyar profi labdarúgás nem kap támogatást az államtól, mert az utánpótlás kap, meg a létesítmények, de a profi klubok nem kapnak. Van egy-két kivétel, nem állandóan, hanem esetenként, de főszabályként nem kap támogatást" - mondta a 40 milliárdos stadionprogram aláírásakor.

Orbán jó előre elkötelezte a kormányt a sport mellett Fotó: Hajdú D. András - Origo

Ilyen kivételből viszont nem egy akad. A Mezőkövesd csapata idén jutott fel az első osztályba, és mivel a stadionja nem alkalmas a meccsek szabályszerű lebonyolítására, a kormány a tartalékból 400 millió forintot adott. A csapat elnöke Tállai András, aki éppenséggel a Belügyminisztérium önkormányzati ügyekért felelős államtitkára. Az Origónak azt mondta, utálja, hogy mindenhol összefüggést sejtenek. A 400 millió közvetlen támogatás, emellé 190 milliót kap a csapat a taopénzekből, és 60 milliót ad az önkormányzat is.

A kivételek listáját bővíti a Ferencváros, az MTK és a Vasas számára 2012-ben eljuttatott 100-100 millió forint is, hogy üzemeltetni tudják a stadionjaikat. A Vasas ezenkívül 131,4 milliót kapott a Fáy utcai kézilabdacsarnok és 127 milliót a Pasaréti úti vívócsarnok korszerűsítéséhez. Az FTC az Üllői útra kap egy új stadiont, a debreceni futballaréna külön soron szerepel az idei költségvetésben, és az adófizetők pénzén csinosul a Diósgyőr, a Videoton és a szombathelyi Haladás pályája is. A stadionok építését és üzemeltetését lehet ugyan az utánpótlás céljának hívni, de végső soron a profi csapatokat fenntartó klubok válláról vesz le terhet.

Akad pénz az állami vállalatoknál is

Az állam egy harmadik csövön is pénzt juttat a sportolóknak. Több, milliárdos bevételű állami társaság működik, amely rendszeresen támogat sportcsapatokat, például a Szerencsejáték Zrt. vagy a Magyar Villamos Művek. Előbbi 2011-ben például a Kecskemét labdarúgócsapatának főszponzora lett, a Ferencvárosi Torna Clubnak pedig 2011-ben 100, 2012-ben 250 millió forintot ajándékozott. Nemcsak futballt támogat a társaság a közvagyonból, jutott többek közt 30 millió a Pick kézilabdacsapatnak is.

A Magyar Posta annak ellenére, hogy 3 milliárd forint veszteséggel zárta a 2012-es évet, módját találta annak, hogy a labdarúgó-szövetségnek 50 millió forintot adjon szabad felhasználásra. A Magyar Fejlesztési Bank viszont - úgy látszik - 2010-ben leállt a sporttámogatásokkal. Akkor még jutott a Fehérvár FC-nek, az Újpestnek és a Vasasnak is, azóta viszont inkább kisebb sportágaknak juttat pénzt, például a Fitness-szövetségnek vagy a Tandemszem Látássérültek Kerékpározását Segítő Egyesületnek.