Az élet mindig drága

A számokból szépen kirajzolódik: mindig akkor kellett többett fizetni a bankoknak, amikor újabb adóterhet kaptak a nyakukba. A rezsicsökkentéssel tényleg minden családnak több pénze marad, de egy sor másik intézkedés miatt a többség el is költi a többletet. Mandinerből drágul az élet.

Bajban lehettek azok a budapesti fiatalok, akik szombaton mit sem sejtve elindultak az éjszakába, és vasárnap hajnalban taxival mentek haza. Kikészítették a szokásos összeget, de a taxis olyan árat mondott be, amin minimum meglepődhettek.

Szeptember 1-jétől életbe lépett a budapesti taxisrendelet, amely célja hivatalosan az, hogy rendet tegyen a sokféle tarifával dolgozó fuvarosok között. Ezt úgy sikerült megoldani, hogy a versenyt kizárva egységessé válnak a taxik. Nem csak abban, hogy mindegyiket sárgára kell festeni - jövő augusztusig -, hanem abban is, hogy 450 forint lesz az alapdíj, 280 a kilométerdíj, 70 a várakozás egy perce.

A fővárosi utasok esete nem az egyetlen, amikor egy központi szabályozással úgy akarnak megoldani egy problémát, hogy az árát az emberek fizetik meg.

Különböző okokból

A nem megszorítások hároméves története a mai napig nem zárult le. A kormány a szavak szintjén a bankokkal, energiaszolgáltatókkal, telekomtársaságokkal fizetteti meg a válság terheit, de ezek szinte minden esetben a lakosság zsebét nyomják.

A bankadó vagy a tranzakciós illeték (csekkadó) hivatalosan a bankokra kivetett teher, de a pénzintézetek áthárítják. Még a 2010-től élő bankadót is, amelynek áthárítását kerekperec megtiltották. De a banki díjszabályok annyira sokrétűek, hogy átszivárogtak az adók (lásd ábránkat). Orbán Viktor, a kormány és a Fidesz-politikusok többször érveltek azzal, hogy áthárítás nem lesz - például a verseny miatt -, de nem lett igazuk. A kormányfő azt mondta a Kossuth Rádióban„teljesen világos, hogy a bankok nem tudták áthárítani, különböző okokból nem tudták áthárítani” az adókat, az ügyfelek mégis azt látják, hogy egyre drágábbak a banki szolgáltatások. A pénzügyi felügyelet a tranzakciós illetékről azt állapította meg, hogy gyakorlatilag minden bank áttolta a terhet.

Ennek meg is van a hatása: a KSH-adatok szerint a pénzügyi szolgáltatások 28 százalékkal voltak drágábbak júliusban, mint egy évvel korábban. A drágulás idén januártól ugrott meg érezhetően, rácáfolva a kormányzati kommunikációra. És még nincs vége, mivel Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter legújabb csomagjával megemelte a tranzakciós díjat, sőt, mivel túl kevés folyt be belőle az év első felében, a extra behajtást is elrendelt. A bankok szinte mindegyike jelezte, hogy emeli a díjakat, így még drágább bankhasználatra van kilátás a következő hónapoktól.

A bankokra tett terhek átcsorognak a fogyasztókra (pénzügyi szolgáltatások havi árindexe, az előző évi szintet 100-nak véve) Forrás: KSH

Ez most az ő adójuk

A tranzakciós illeték köznyelvi neve csekkadó, pedig az átlagember egyértelműbben szembesül vele az átutalásoknál, mint a befizetésnél. A bankok az illetéket azonnal kiszámlázzák, de például a rezsi postai befizetésekor nem kell külön díjat is adni, mivel a csekkre kivetett adót a Magyar Posta a szolgáltatókra hárítja. A szolgáltatók viszont ki másra hárítanák a költségeket, mint a fogyasztókra.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője a telefonadó megszavazása idején azt mondta, a távközlési adót nem az emberek fizetik majd, hanem a szolgáltatók. A kormány 2 forintos adót vetett ki percenként és sms-enként, a terhet a szolgáltatóknak kellett volna állniuk. „Ez most az ő adójuk, ez most az ő terhük” – fogalmazott a szóvivő.

Több szolgáltató viszont bejelentette, hogy márpedig ők áthárítják a díjat, így az az érvelés is a pusztába kiáltott szóvá vált, hogy ha az ember telefonszolgáltatója áthárítja a díjat, akkor át lehet menni a másik társasághoz. Valóban át lehet menni, de ott is ugyanúgy meg kell fizetni az adót. A kormány 2010-ben kivetette a szektoradót a telekomtársaságokra, amivel megakasztotta az árcsökkenést, majd a 2012-től az országos inflációt is meghaladóvá vált a telefonszolgáltatás drágulása. A tavaly kivetett kétforintos telefonadót fél évig együtt kellett fizetni a szektoradóval. Idén ez utóbbi kiesett, így csökkent a drágulás üteme, viszont a kormány augusztustól máris emelte az üzleti ügyfelekre vonatkozó adót.

A telefonálás költségeinek havi alakulása (az előző évi szintet 100-nak véve) Forrás: Origo

Nem csak gigadugó

A betegek olcsóbban megúszták, a gyógyszerkasszából is kevesebbet kellett kifizetni, az árat a patikák és a gyógyszergyárak fizetik. Látszólag az emberek többségének kedvező megoldást jelentett a vaklicit 2011-es bevezetése. Ennek lényege, hogy a gyógyszergyártók nem látják a másik gyártó ajánlatát, amikor pályáznak egy államilag támogatott gyógyszer beszállítójának. Csakhogy a nagy árleszorítósdi azzal járt, hogy ellátási problémák léptek fel a patikákban, ráadásul sok páciens új gyógyszerrel ismerkedhetett meg a megszokottak helyett.

A nemzeti dohányboltok elhozták az 1000 forintos cigaretta korszakát. A mintegy 5500 trafik jóval szűkebb körben adja a cigarettát, mint a korábbi 40 ezer értékesítési pont, ráadásul drágább is lett a dohány, ez kétségtelenül megnehezíti a fiatalkorúak dolgát, ha füstös mérget akarnának szívni. Közben viszont több milliónyi felnőtt dohányos emlegeti naponta Lázár János nevét.

Az elektronikus útdíjrendszer bevezetése elvileg alkalmas arra, hogy a személyautók is kilométerarányosan fizessék meg az úthasználat költségeit, de egyelőre csak a teherforgalomnak tették kötelezővé. Ebből arra következtethetnénk, hogy az egyszerű embert nem érinti az e-útdíj, csakhogy a magasabb fuvarozási költségek sem maradnak a kamionosoknál. Ők átterhelik a megrendelőre, aki beépíti az áraiba, így eljut a kereskedőkig. Alig észrevehető módon, de a boltban megvásárolt árucikkenként az egyszerű ember fizeti meg az útdíjat. (Csakúgy, mint a kasszacsere költségeit.) Az e-útdíj ennél észrevehetőbb nyomot is hagyott már: az év legmelegebb napján zárták le az M7-est egy megfigyelőkapu építése miatt. Félnapos gigadugót okozott a lezárás.