Az eddigieknél nagyobb hozamú és megbízhatóbb energiafűzfajta nemesítésén dolgozik a dombóvári Agrár-Béta Kft. a Magyar Tudományos Akadémia szegedi biológiai kutatóközpontjával közös, több mint 500 millió forintos projektben. Az új fajta létrehozásához 378 millió forintos európai uniós támogatást nyert el a két szervezet konzorciuma.
Jelenleg alig van magyar nemesítésű fűzfajta, ezért a magyar gazdák főleg svéd fűzfajtákat termesztenek, amelyek nehezen alkalmazkodnak az itteni viszonyokhoz. Ezeknek 8 és 23 tonna között ingadozik a terméshozama, és több vizet igényelnek, mint amennyi Magyarországon rendelkezésre áll, mondta Molnár István, a kft. ügyvezető igazgatója.
Az új fajta nagyparcellás kísérleti termesztése jövő tavasszal kezdődhet, az első vizsgálati eredmények 2014. júniusban várhatók. Legalább három év kell ahhoz, hogy a nemesített fajt szélesebb körben is termeszteni lehessen.
A cég jelenleg 86 hektárnyi, Kapos-menti árterületen termeszt energiafűzt, a növényt további 43 hektáron tervezik telepíteni. A fűzből származó aprítékot biomassza-kazánban égetik el, és a bioetanol gyártáshoz szükséges gőzt állítanak vele elő. Az etanol-gyártás során keletkező szeszmoslékot egy, évi 14 500 megawattóra áramot előállító biogázüzemben használják fel. Jövőre a bioetanolüzem hőszükségletének 70 százalékát saját energiafűzből fedezik - mondta Molnár.
A több mint kétmilliárd forintos beruházással épült bioetanol- és a biogázüzemet a cég szászázalékos tulajdonában lévő Agrár-Bioetanol Kft. működteti. Az évi hatmillió liter etanolt külföldön, a biogázüzemben termelt áramot a Mavir-nek értékesítik. Az ügyvezető közlése szerint mindkét létesítmény üzleti eredménye javul.