Változások jöhetnek a BUX kosarában

Számításaink szerint az Opimus (egykori Phylaxia) és a Biomedical lehet a mostani BUX-kosár felülvizsgálat legnagyobb nyertese, hiszen a sokaknak ismeretlenül csengő két vállalat részvényei azok, melyek bebocsátást kaphatnak az index kosarába. Bár az indextagág felpezsdítheti ennek a két papírnak a piacát, az azokhoz kapcsolódó kockázatok miatt érdemes őket óvatosan kezelni. A Synergon viszont elhasalt a vizsgán, és ha a következő alkalommal sem fogja teljesíteni a kosárban való bennmaradás feltételeit, fél év múlva kikerülhet az indexből.

Szeptember elején tartja szokásos BUX kosár felülvizsgálatát a Budapesti Értéktőzsde, melynek során eldől, mely részvények maradhatnak az indexben, és esetleg mely társaságok papírjai nyerhetnek felvételt a benchmarkba. Decemberben az E-Star-t penderítették ki az indexből, míg a legutóbbi, márciusi felülvizsgálat után az ANY Biztonsági Nyomda, a Danubius és a Rába is bekerült az elitklubba. Így a BUX indexben jelenleg 13 papír szerepel, míg a BÉT-előírása szerint minimum 12 részvénynek kell helyet foglalni a kosárban.

A Budapesti értéktőzsdén tavaly év végén könnyítettek a bekerülés szabályain mivel az utóbbi időszakokban egyre kevesebb részvény tudta maradéktalanul teljesíteni a tőzsde által támasztott kritériumokat. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, melyek lehetnek azok a hazai kispapírok, melyek októbertől bekerülhetnek a BUX-indexbe.

Korábban a Budapesti Értéktőzsde határozata alapján hét feltételből ötnek kellett megfelelni, hogy egy részvénysorozat bekerülhessen a hazai benchmarkba, a módosított szabályok szerint viszont most az alábbi öt feltételből elég háromnak:

1. Az utolsó félévben az adott részvénysorozat esetén a forgalmas napok (amely napokon a részvénysorozatra történt üzletkötés) száma a maximális tőzsdenapoknak (amikor a részvény a tőzsdén foroghatott) minimum 95 százaléka.

2. A felülvizsgálati napot megelőző utolsó nyilvánosságra hozott pénzügyi kimutatásban szereplő saját vagyon a tőzsdére bevezetett részvények teljes saját vagyonának legalább fél százaléka.

3. Az adott részvénysorozat közkézhányaddal korrigált kapitalizációja (közkézhányaddal korrigált kapitalizáció = bevezetett mennyiség * záróár felülvizsgálati napon * közkézhányad) meghaladja az 5 milliárd Ft-t, vagy a teljes, tőzsdére bevezetett (közkézhányaddal korrigált) részvénymennyiség kapitalizációjának min. 0,5 százalékát.

4. Az utolsó félévben az adott részvénysorozatra kötött üzletek száma (db) eléri az 5000-et, vagy a részvénysorozatok üzletszám alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorában az adott részvénysorozat az első 20 között szerepel.

5. Az utolsó félévben az adott részvénysorozat árfolyamértéken vett forgalma minimum 5 milliárd Ft, vagy a részvénysorozatok árfolyamértéken vett forgalom alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorában az adott részvénysorozat az első 15 között szerepel.

Most az alábbi 15 vállalatra vizsgáljuk meg a kritériumoknak való megfelelést 2013. március 01. és 2013. augusztus 30. közötti időszak adatai alapján: Állami Biztonsági Nyomda, Appeninn, CIG Pannónia, PannErgy, Rába, TVK, Zwack, Synergon, Estmédia, Danubius, Masterplast, Graphisoft Park, Freesoft, Biomedical, Opimus. A hazai nagy és közepes papírok esetében feltételezzük, hogy automatikusan átmennének a rostán.

Lássuk a versenyzőket!

1. Az első feltétel azt vizsgálja, hogy az utolsó félév 124 kereskedési napjának minimum 95 százalékán, tehát 118 nap történt-e üzletkötés az adott részvénysorozatra. Ezen a rostán 15 társaságból kilencnek sikerült átmenni, míg a Freesoft, a Masterplast, a Graphisoft Park, a Danubius, a Zwack és a TVK nem teljesítette a feltételt. Utóbbi csupán egy nappal csúszott le a sikeres tesztről.

2. Ennek a feltételnek a vizsgálatánál az egyes vállalatok legutóbb közzétett pénzügyi jelentéseiben szereplő saját tőke értékeket vettük alapul, amit a piac teljes, több mint 5400 ezer milliárd forint értékű saját tőkéjéhez viszonyítottunk.

Az alábbi ábrán látható, hogy csak a Danubius és a TVK felel meg ennek a kitételnek, a többi vállalat meglehetősen messze van a fél százalékos határtól.

3. A BÉT által támasztott harmadik feltétel második részét egyik társaság sem tudja teljesíteni. A kritérium első felének pedig csupán 3 vállalat tud megfelelni, tehát a CIG Pannóniának, a Danubiusnak, és a GsPark-nak haladja meg a közkézhányaddal korrigált kapitalizációja az 5 milliárd forintot.

A maradék 12 vállalat alatta van az 5 milliárd forintos küszöbnek, bár a Zwack csupán egy hajszálnyival, kevesebb mint 170 millió forinttal marad el tőle.

4. A negyedik feltételben megfogalmazott két lehetőségből az elsőnek az eredménye látható az alábbi diagrammon. Itt csupán 3 társaság, az Appeninn, a PannErgy és a Biomedical teljesíti ezt a feltételt, míg a Freesoft, a Masterplast, a Graphisoft Park, a TVK és a Danubius is igencsak messze található ettől a limittől.

Ennél a kritériumnál nagy segítségére van a vizsgált társaságoknak a BÉT határozatának könnyítése, mely úgy szól, hogy amelyik részvénysorozat nem megy át ezen a rostán, lehetősége van csak annak megfelelni, hogy a részvénysorozatok üzletszám alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorában szerepeljen az első húszban.

Itt azt feltételezzük, hogy kötésszám alapján a vizsgált tizenöt vállalaton kívül az alábbi hat szerepel még a rangsor elején: MOL, OTP, Magyar Telekom, Richter, Egis, FHB. Ezen számításaink alapján a maradék 14 helyre a vizsgált társaságok közül az Est Média, a CIG Pannónia, az Opimus, a Rába, a Nyomda és a TVK is be tud kerülni.

5. Az utolsó kritérium esetében a legszomorúbb a helyzet, mivel annak egyetlen egy vállalat sem tud megfelelni. A márciusi felülvizsgálat során is siralmas volt a kép, de azóta tovább romlott a helyzet, amiben nagy szerepet játszott a szokásosan gyenge nyári időszak is.

A 15 társaság közül kiemelkedő Appeninn-nek is csupán 1,68 milliárd forintos volt a forgalma az utóbbi félévben, ami meg sem közelíti az 5 milliárd forintos limitet. A többi cégnek gyakorlatilag esélye sincs átugrani a lécet.

Azonban a BÉT könnyítése itt is nagy segítségül szolgál a vizsgált vállalatoknak. A határozat ugyanis megengedi, amelyik részvénysorozat nem tudja teljesíteni a feltételt, az üzletszám alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorban szerepeljen az első tizenötben.

Ezután mindjárt más a helyzet, ugyanis a feltételezésünk szerint az első hat helyet elfoglaló MOL, OTP, Magyar Telekom, Richter, Egis és FHB után a maradék kilenc helyre a vizsgált társaságok legtöbbje be tud kerülni. Egyedül a Masterplast, az Estmédia, a Zwack, a TVK, a Synergon és a Freesoft marad ki az első 15 társaság rangsorából. Így rajtuk kívül a többiek teljesítik ezt a feltételt.

Veszélyben a Synergon

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az eredményeket a könnyebb átláthatóság kedvéért, melyben azt tüntettük fel, hogy a vizsgált vállalatok megfelelnek-e az egyes kritériumoknak, és ha igen, összesen mennyit teljesítenek belőlük. Ezek alapján legalább három kritériumnak az alábbi vállalatok felelnek meg: ÁNY Biztonsági Nyomda, Appeninn, Biomedical, CIG Pannónia, Danubius, PannErgy, Opimus, PannErgy, Rába.

Így a fenti társaságok közül a Biomedical és az Opimus is felvételt nyerhet a BUX kosarába, a Synergon tagsága viszont veszélybe került, mivel csupán két feltételnek tud megfelelni. Azonban nem kerül ki egyből, mivel a BÉT szabályzata szerint azok a vállalatok részvényei esnek ki a kosárból, melyek két egymást követő felülvizsgálat során is elvétik az előírásokat. Mivel az előző felülvizsgálatot sikeresen teljesítette, így csak a következő, fél év múlva esedékes vizsgálat során kerülhet ki a BUX-ból, ha nem tud három kritériumot teljesíteni.

Miért előnyös bekerülni a BUX kosarába?

Az indexbe való bekerülés óriási lökést adhatna a most felsorolt BUX index esélyeseknek, hiszen ezek között jelenleg sok papír szinte teljesen kiesik a nagyobb szereplők látómezőjéből. A fokozottabb figyelem mellett a papírok piacára az indexkövető alapok felől akár közvetlen kereslet is érkezhetne, ami szintén sokat tudna lendíteni azok megítélésén és árfolyamán is egyben.

Azonban nem feltétlenül ölt testet a BUX tagság az indexkövető alapok tényleges vásárlásában, hiszen azoknak van lehetőségük +/-5 százalékkal eltérni a benchmarkként választott indexben szereplő részvénysúlyoktól. Mivel a kispapírok ennél jóval kisebb, jellemzően 0,1-0,8 százalékos súlyt képviselnek a BUX indexben, az alapkezelő saját döntésén múlhat, hogy vásárol-e az újonnan bekerülő vállalat részvényeiből.

A BUX indexbe való bekerülés persze nem automatikusan jár egyfajta többlet kereslettel. A papírok igen alacsony likviditása az intézményi szereplőket továbbra is távol tarthatja ezektől a részvényektől, így a BUX indexbe való bekerülés önnmagában nem feltétlenül ad okot a hurráoptimizmusra. A befektetési döntések meghozatalakor ugyanis a piaci szereplők továbbra is a vállalati fundamentumok alapján mondják ki a döntő szót, így rosszabb esetben az Opimus és a Biomedical ezen az erős kritériumon "eshet hasra".