A csúcsról a süllyesztőbe

Egyszer hopp, máskor kopp. A legerősebb vállalat is pillanatok alatt válhat sereghajtóvá, a legnagyobb innovátor termékeiből is könnyen lesz ócskaság. Az elemzők most épp a BlackBerryről szedik le a keresztvizet, pedig a gyártó telefonjainak néhány éve még nem volt vetélytársuk. Összeszedtünk még 10 céget, melyek valaha szimbólumnak számítottak, mostanra viszont durván lemaradtak, vagy akár be is dobták a törülközőt.

Kanadai ingatlancég vásárolhatja fel a BlackBerryt. A valaha jobb napokat látott telefongyár vevőjének kiléte még nem, de eladása már egészen biztos. Míg néhány évvel ezelőtt a BlackBerry érdemi vetélytárs nélkül uralta az okostelefon-piacot, mostanában már csak a cég gondjairól lehet hallani. Nemrég például 4500 dolgozójuk elbocsátását jelentették be.

A BlackBerry sorsa azonban nem egyedülálló, a 20. és 21. században számtalan mamutmárka bukott óriásit. Összeszedtünk néhány céget, amelyek valaha megkerülhetetlenek voltak, ma viszont már csak kullognak az új innovátorok mögött, vagy nem is emlékszünk rájuk.

Bethlehem Steel

A Bethlehem Steel az Amerikai Egyesült Államok második legnagyobb acélgyártója és legnagyobb hajóépítője volt. A cég elődjét még 1857-ben alapították, kezdetben vasúti síneket gyártottak, valamint felszerelést a haditengerészet számára. A két világháború alatt az amerikai hadiipar kulcsfontosságú ellátójává váltak, a világégések között pedig olyan komoly vállalkozásokba fogtak, mint a San Franciscó-i Golden Gate híd építése.

A Bethlehem Steel gyára 1915-ben Forrás: AFP

A 60-as évekig a Bethlehem Steel az USA nehézipari hegemóniájának egyik legfontosabb szimbóluma volt, később azonban egyre kevésbé tudott versenyezni a háború után talpra álló országok modernizált acéliparával. 1982-ben már másfél milliárd dolláros veszteséget termelt a vállalat, ezért megkezdték telephelyeinek a bezárását. 1991-ben kiszálltak a szénbányászatból, ’93-tól nem gyártottak több vasúti kocsit, ’95-ben pedig bezárták a bethlehemi központi telepüket. A csőd 2001-ben jött, a cég megmaradt vagyonát kisebb vállalatok vásárolták fel.

Zündapp

A motorkerékpárjairól ismert német vállalat 1917-es alapításakor még csak detonátorokat gyártott az első világháborúban harcoló német hadseregnek. A háború után értelemszerűen megcsappant az igény a fegyverekre, ezért a Zündapp elkezdett motorbicikliket készíteni. A harmincas években még olcsó autót is fejlesztettek Ferdinand Porschéval, ebből végül három prototípus készült, de a háború alatt mindegyik elveszett.

A Zündapp egyik kisautója Forrás: AFP/Claus Felix

A harmincas években fejlesztették ki azt az oldalkocsis motort is, amelyet később a második világháborúban használt a Wehrmacht, ez tette világszerte ismertté a céget. A háború után a Zündapp átállt a robogók és a miniautók gyártására, de ezek nem mentek annyira jól, hogy fenntartsák az óriásira duzzadt céget. 1984-ben jött a csőd, nem sokkal később a Zündapp minden gépét és a cég szellemitulajdon-jogait felvásárolta a kínai Xunda Motor.

Daewoo-konglomerátum

Magyarországon a Daewoo-t leginkább csak autómárkaként ismerjük, valaha azonban jóval több volt ennél. A sajátos dél-koreai iparszerkezet a második világháborút követően a hatalmas ipari konglomerátumokra alapult, amelyek egyszerre voltak jelen több iparágban. Ezek közül a Hyundai után a Daewoo volt a legnagyobb, megelőzve például az LG-t vagy a Samsungot.

A Daewoo Motors munkásai már a General Motors szekerét tolják Forrás: AFP

Fénykorában a Daewoo-nak voltak érdekeltségei az autógyártásban, a nehéziparban, a hajóépítésben és a textiliparban is, de pénzügyi tanácsadócég felett is rendelkezett a konglomerátum rettegett vezetősége. A Daewoo vesztét végül az 1998-as ázsiai pénzügyi válság okozta, a jelek szerint nem voltak elég likvidek ahhoz, hogy átvészeljék a krízist. A konglomerátum több ágától kénytelen volt megválni (az autógyárakat például a General Motors vette meg), telephelyeik többségét pedig bezárták. Kim Vu-jung tulajdonost évekig körözte az Interpol a felszámolással kapcsolatos visszásságok miatt.

Nokia

A finn techóriás sem maradhat ki a sorból, a cég ezredforduló körül kiadott 3210-es és 3310-es modelljei Magyarországon is népmobilokká váltak. A Nokiát eredetileg cellulózfeldolgozásra alapították 1865-ben, igazán híressé azonban a telekommunikációs részlege tette a céget. A nyolcvanas évek végén még Gorbacsovot is lekapták, ahogy egyik telefonjukat használja.

A Nokia dolgozói demonstrálnak Bochumban egy leépítés után 2008-ban Forrás: AFP/Volker Hartmann

A Nokia azonban az okostelefon-őrületre nem reagált elég gyorsan, így megelőzték olyan gyártók, akik azelőtt csak a nyomában kullogtak. Amikor a finnek is elkezdtek végre okostelefonokat gyártani, akkor meg az operációs rendszerrel voltak gondok. Végül 2013 szeptemberében a Nokia készülékeire addig csak operációs rendszereket gyártó Microsoft 7,2 milliárd dollárért felvásárolta a Nokia mobilüzletágát. Azt még nem tudjuk, hogy ez a szerencsétlenkedés végét is jelenti-e.

United Fruit

A United Fruit sikertörténete egy 1871-es Costa Rica-i vasútépítéssel indult: a karibi ország elnöke 3200 km² földet adott át a vasutat építő amerikai vállalkozónak, aki csak később jött rá, hogy ha az ott termesztett banánt eladja az Egyesült Államokban, hatalmasat szakíthat. A kezdeti nehézségeken túllépve, megfelelő menedzsmenttel a United Fruit a világ egyik legnagyobb gyümölcskereskedőjévé vált.

A cég befolyása a Karib-térségben akkora volt, hogy a gyümölcstermesztő államok elnöki székeibe szinte azt ültethettek, akit csak akartak. Innen származik a banánköztársaság szóösszetétel is. A United Fruit Guatemalában például postahálózatot is üzemeltetett, a harmincas évekre pedig Közép-Amerika legnagyobb munkáltatójává vált.

Banánnal feltöltött polcok egy hipermarketben Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A hatvanas években azonban a cég anyagi helyzete megingott, egyre több közép-amerikai botrányukról szerzett tudomást a közvélemény. 1968-ban egy rivális cég tulajdonosa többségi részvénypakettet vásárolt, ezzel megszerezte az irányítást a United Fruits felett. A céget beolvasztotta a saját vállalatába, amelyet ma Chiquita néven ismerhetnek a gyümölcsvásárlók.

EMI Records

Az EMI a legnagyobb brit lemezkiadó-vállalat volt 2012-es megszűnéséig. A céget 1931-es alapítása után inkább technológiai újításai vitték előre, bár már ebben az évben megnyitották a később legendássá vált stúdiójukat a londoni Abbey Roadon. A második világháború alatt technikusaik radarokat gyártottak a brit hadseregnek, majd a háborút követően elkezdődött az EMI több évtizedes diadalmenete a Shadowsszal, a Beatlesszel, a Beach Boysszal, a Black Sabbath-tal, David Bowie-val, a Depeche Mode-dal, a Blurrel vagy a Coldplay-jel.

A Beatles legendás lemezborítója az Abbey Road című albumhoz Forrás: AFP/Roland Magunia

A kiadó azonban az előző évtized közepére szorult helyzetbe került, a részesedése 16-ról 9 százalékra csökkent a brit piacon, 2006-ban pedig 260 millió fontos veszteséget jelentettek, majd egyre több előadó hagyta ott őket. Az új menedzsment költségcsökkentést és elbocsátásokat jelentett be, de ezek csak tüneti kezelésnek bizonyultak, 2010-ben újra el kellett adni a kiadót. A Citigroup sem tudta azonban feltámasztani a céget. 2012-ben eladták az EMI alvállalatait a másik három mamutkiadónak, a Sonynak, az Universalnak és a Warnernek.

Moto Guzzi

Carlo Guzzi egy világháborús pilótatársával alapította meg Olaszország egyik legfontosabb motorgyárát 1921-ben. A Moto Guzzi ma a legrégebbi folyamatosan működő motorkerékpár-gyártó egész Európában. Az ötvenes években már a motorversenyzés három legnagyobb márkája között volt, a menedzsment azonban - úgy tűnik - nem tudott a saját utánpótlásáról megfelelően gondoskodni: ahogy a nagy generáció mérnökei, versenyzői és üzletemberei visszavonultak, úgy romlott a cég teljesítménye is. 1967-ben, Carlo Guzzi halála után három évvel egy olasz állami vállalat vette át a bajba jutott márkát.

1988-ban még a Moto Guzzi motorjait használták a havannai motoros rendőrök Forrás: AFP

Ezt a céget (benne a Guzzival) azonban nem sokkal később egy argentin üzletember szerezte meg. A kezdeti időszak sikereit nem tudták felülmúlni, bár a Moto Guzzi stabil teljesítménnyel biztos helyet szerzett magának a prémiummárkák körében. Aztán 2000-ben 65 millió dollárért az Aprilia megvette a Moto Guzzit, és felújította a cég mandellói gyárát, ám az Aprilia maga is pénzügyi gondokkal küzdött. Emiatt 2004-ben az egész cégcsoportot felvásárolta a kontinens legnagyobb motorgyártója, a Piaggio. A Moto Guzzi továbbra is létezik önálló márkaként, a mandellói gyárban azonban már nincs gyártás, csak a cég központja és egy múzeum működik ott.

United Artists

Charlie Chaplin 1919-ben alapított társaival egy műterem nélküli filmstúdiót, hogy saját filmjeiket forgalmazhassák. Az alapítók ismertségének csúcsán, a 20-as és 30-as években értelemszerűen nagyon jól is ment a vállalkozás, az Aranyláz, a Modern idők vagy a Nagyvárosi fények a mai napig ismert és kedvelt alkotások. A negyvenes évekre azonban kifulladt a cég, a csőd szélén álló stúdiót csak új tulajdonosai mentették meg.

Sean Connery James Bondként Forrás: MGM/UA

Ezzel kezdődött a második diadalmenet, a United Artists forgalmazta például a James Bond-filmeket is. A hetvenes évek végére azonban ennek is vége lett, az 1980-as, majd 4 órás Heaven’s Gate-tel például elképesztően nagyot bukott a stúdió, és egy évvel később beolvadt az MGM-be.

Yahoo!

A Nokiához hasonlóan a Yahoo!-t is korai temetni, az viszont tény, hogy a kilencvenes évek közepén létrehozott vállalat mostanában inkább csak a Google hátát nézi. Ahhoz képest, hogy sokáig a világ első számú keresője és levelezőrendszere is a Yahoo!-é volt, ez igencsak lehangoló teljesítmény.

Malév

A Malévról már sokszor írtunk az Origón. Az 1946-ban alakult Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. utódjaként a magyar légi személyszállítás egyetlen cégévé váló társaságnak sokáig már csak adminisztratív okok miatt sem lehettek kihívói. A Malév több generáció tudatában forrott össze a repüléssel, 2012-ben ezért is érte sokként magyarok millióit, hogy többé nem repülnek a magyar légitársaság gépei.

Malév-gép Ferihegyen - ilyet már nem látunk Forrás: AFP/Kisbenedek Attila