A horvát kormányfő nem akar háborúzni a magyarokkal

A Mol-INA-ügyben elmérgesedett a magyar és a horvát kormány közötti viszony, a horvát miniszterelnök szerint azonban nem állnak háborúban a magyarokkal, de részben meg tudja érteni Orbán Viktort.

"Nem háborús helyzetként fogom fel, ami most a Mollal kapcsolatban történik, nem így fogunk kommunikálni, és némileg meg is tudom érteni a magyar kormányt" - jelentette ki Zoran Milanovic horvát miniszterelnök a horvát kormány csütörtöki ülésének elején. Milanovic sajnálatának adott hangot a magyar kormány új hozzáállása miatt, de nem kommentálta a Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elleni nyomozást, sem az ellene kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. A horvát miniszterelnök arra kérte a kormánytagokat, hogy ők se nyilvánítsanak véleményt az ügyben.

Elmérgesedett a viszony a magyar és a horvát kormány között az után, hogy Zágrábban európai elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. A Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kéri fel az olajtársaság menedzsmentjét a kormány.

A kormány az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit arra is utasította, hogy vizsgálja meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására.

Az INA-ban a Mol 49 százalékos részesedéssel rendelkezik, 44 százalék pedig a horvát kormány tulajdonában van. A maradékon magánszemélyek és intézményi befektetők osztoznak. A konfliktus oka, hogy a Mol többség nélkül is megszerezte az INA irányítását - a horvát álláspont szerint törvénytelenül, a volt kormányfő, Ivo Sanader lefizetésével. A zágrábi kormány álláspontja szerint az INA irányításáról szóló megállapodást felül kell vizsgálni, végső esetben pedig semmissé kell nyilvánítani.

A szervezett bűnözés és korrupció elleni ügyészség, az USKOK vádat emelt Sanader ellen. A volt miniszterelnököt azóta nem jogerősen 10 év börtönre ítélték: az egyik vádpont szerint a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató és a Mol ezt folyamatosan cáfolta, ám az USKOK több ízben is ki akarta hallgatni Hernádit, és jogsegélykérelemmel fordultak a magyar igazságügyi szervekhez. A Központi Nyomozó Főügyészség - a horvát dokumentumok alapján - lefolytatott egy nyomozást, majd azzal zárta, hogy a vesztegetési ügy nem kötődik sem a Molhoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez.

Idén júliusban a horvát ügyészség nemzetközi jogsegély keretében újabb kéréssel fordul a magyar hatóságokhoz, hogy a Sanader-ügyben horvát földön kihallgathassa Hernádit, a Mol elnök-vezérigazgatóját. Hernádi nem jelent meg a zágrábi kihallgatáson, mire a horvát rendőrség elfogatóparancsot és nemzetközi körözést adott ki ellene. Ez történt hétfőn.