A multinacionális cégek megjelenése alapvetően változtatta meg a hazai versenyviszonyokat. Az is egyértelmű, hogy ezek a cégek határozottan növelik a gazdaság hatékonyságát, jelentette ki Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere a JVSZ és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) közös rendezvényén.
A professzor szerint a megnövelt hatékonyság közvetve megjelenik azoknál a kkv-szektorbeli vállalatoknál is, amelyek a multikkal gazdasági kapcsolatba lépnek, ami alapvető előnyöket jelent a gazdaság egészére nézve.
A multinacionális cégek tiszta prioritásai és átlátható elvárásrendszere ugyanis olyan irányba presszionálja a hazai kkv-szektort, ami általánosságban mind a versenyképességre mind pedig a gazdasági teljesítményre jó hatással van.
Az igény, hogy a kkv megfelelően pozícionálja magát, agilisan, proaktívan álljon az üzlethez illetve az üzleti kapcsolataihoz, ő maga teljesítményközpontúan működjön eközben lehetőleg komplex szolgáltatásokat nyújtson, nemcsak az adott kkv-multi viszonyban, hanem a piac egészével szemben versenyelőnyt jelenthet a partnerségben részt vevő kisebb félnek is.
Ehhez jönnek hozzá azok az egyéb előnyök, amelyek a követelményeken túl is előnyösek: így a legtöbbször jelentős volumenű és stabil rendelésállomány, a partner kiszámíthatóan működő üzleti modellje, a jogszerű szerződések és az időre kifizetett számlák. Nem elhanyagolható az sem, hogy a multikkal való együttműködés esélyt jelent a további növekedésre, fejlődésre is.
A hatékony beszerzési rendszerek és ellátási hálók alapvető tényezői a nemzeti versenyképességnek. Az ellátási hálókban szükségszerű a multinacionális cégek és a kkv-k együttműködése, ennek az együttműködésnek pedig átlátható, jól körülírható feltételei vannak. Ezek a feltételek mind a piaci partnerekre, mind pedig a kormányzatra komoly felelősségeket és feladatokat rónak.
A multik és kkv-k együttműködéséből származó előnyök a professzor szerint nemcsak előnyösek, de minden szempontból szükségesek is a hazai gazdaságban, amely a versenyképesség tekintetében komoly kihívásokkal küzd.
„Magyarország versenyképessége szempontjából az elmúlt néhány év adatai azt tükrözik, hogy a nemzetközi piacok bíztak abban, hogy hazánkban fordulat következik be a gazdaságpolitikában, és ebből következően a gazdaság teljesítményében”, mondta a professzor, hozzátéve, hogy miután ez fordulat nem következett be, Magyarország a nemzetközi versenyképességi rangsorban idén először Bulgária mögött áll, az összesített rangsor 63. helyén. Köznapian szólva tehát nem túl jó a helyzet.
Baj van a versenyképességgel
Tovább árnyalja a képet, hogy a versenyképesség szempontjából különösen hátra sorolják hazánkat az üzleti szféra és a makrogazdasági mutatók tekintetében (ellentétben például a felsőoktatással, ami relatív jobb teljesítményt mutat, bár a 44. hely itt is hagyhat kívánni valókat maga után).
A Corvinus Egyetem közel húsz éve működő Versenyképesség Kutató Központja, amely jellemzően akkor készít kutatást, amikor a gazdaságpolitikában a külső- vagy a belső körülmények hatására jelentős változások következnek be, a közelmúltban is alaposabb vizsgálatok tárgyává tette a versenyképesség hazai hiányosságait.
A kutató központ mostani vizsgálatai úgy találták, hogy az egyik legfontosabb ok, ami miatt hazánk versenyképessége jelentős hátrányokat szenved, a termelékenység hiányosságaira vezethető vissza.
Akár a munka, akár pedig a befektetett tőke termelékenységét vesszük ugyanis, Magyarország termelékenysége a balkáni és a török gazdasággal van egy szinten.
Más összehasonlításban ez azt jelenti, hogy a munka termelékenysége Magyarországon az Egyesült Államok szintjének mindössze 46 százaléka, vagyis egy átlagos amerikai munkás a munkanapja során több mint kétszer annyi értéket állít elő, mint a magyar „versenytársa”.
A probléma háttere azonban nem magában a munkás teljesítményében, hanem a rendszerben és a kapcsolatokban keresendő, véli Chikán Attila. Az adminisztráció, a feleslegesen elvégzett munka és a hibás menedzsmentdöntések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az egységnyi elvégzett munka Magyarországon ennyivel kevesebb értéket hoz létre, mint a nyugati gazdaságokban.
Nem prioritás a gazdasági siker
A kormányzat szerepéről és felelősségéről szólva Chikán kifejtette, hogy ahhoz, hogy a gazdaság szereplői a legjobb folyamatok mentén tudják a hatékonyságukat növelni, a kormányzatnak első sorban stabil, kiszámítható üzleti környezetet kell teremtenie és növekedés- és piacbarát gazdaságpolitikát kell folytatnia. Ehhez értelemszerűen hatékony intézményi rendszer, átlátható külgazdasági stratégia kiépítése valamint a bürokrácia minimálisra való csökkentése a legfontosabb lépések.
Chikán szerint a fenti szempontokból a jelenlegi és a korábbi kormányzatok is ellentmondásos, közel sem ideális teljesítményt nyújtottak. „A jelenlegi kormányzatnak nem prioritás a gazdaság sikeressége: amikor tehát gazdasági és politikai szempontok kerülnek mérlegre, akkor a gazdasági szempontok nem a megfelelő súllyal esnek a latba,” vélte a professzor.
Kérdésre válaszolva Chikán Attila elmondta, hogy a kormányzat által kommunikált keleti nyitás ellenére Magyarország stratégiai fontosságú gazdasági kapcsolatai továbbra is Európából várhatóak. „Lehetetlen nem észrevenni, hogy a világ gazdasági központja keletre tolódik, ennek azonban a Magyar gazdaság egészére tekintve csekély a hatása,” mondta Chikán Attila, hozzátéve, hogy az egyes vállalatok szempontjából ez nem jelenti azt, hogy ne kéne próbálkozni vagy gazdasági kapcsolatokat kiépíteni a keleti partnerekkel. Chikán ugyanakkor kiemelte, hogy gyakran elhanyagolt, ám sok szempontból hasonló potenciállal rendelkező régió lehet Dél-Amerika, amely egy-egy hazai vállalat számára komoly lehetőségeket rejthet.