Bitcoin, a forradalmi valuta

Bár ismeretlen fejlesztő dolgozta ki alig öt évvel ezelőtt, a Bitcoin utópisztikus jelensége egyre kényelmesebben elfér a mainstream rendszerben. Hogy felforgatja-e fenekestül a pénzügyi struktúrát, még korai megtippelni, de van rá esélye. Aggodalom és hatalmas érdeklődés kíséri az útját, a harmadik fél kiiktatása túl sok túl érdekes következménnyel jár.

Virtuális aranyláz, valóságos változások Forrás: George Frey

Még mindig nem tudni, kinek köszönhetjük

A nyílt forráskódú digitális valutanem eredetileg a bankválságra adott válasz: a Bitcoint először 2009. január 3-án bocsátotta ki egy Satoshi Nakamoto néven fórumozó ismeretlen, de a nick mögött valószínűleg inkább csoport, mint személy áll. Az elnevezés két jelenségre vonatkozik: egyrészt nyílt forráskódú, bárki által fejleszthető szoftverre, amely magát a virtuális fizetőeszközt kezeli, másrészt a peer-to-peer hálózatra, amelyet létrehoz. Ez utóbbi az igazán forradalmi: az eddig színre lépő elektronikus fizetőeszközökkel szemben a BTC feleslegessé teszi a közvetítést, annak infrastruktúrájával és kezelési költségeivel együtt. Mivel a Bitcoint képező blokkokat adatbányászok bányásszák, az, hogy mennyi áll rendelkezésre a valutából, mindig kiszámítható és stabil.

A Bitcoinokat pénztárcafájlban, személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordózókon, vagy felhő alapú szolgáltatóknál lehet tárolni és gyűjteni, a tranzakciókhoz pedig csak a küldő illetve a fogadó Bitcoin címe szükséges. A hagyományos banki rendszerben elvben, csalás gyanúja esetén, a bank visszafordíthat, sztornózhat korábban jóváhagyott tranzakciókat. A BTC hálózatában ez nem opció. A P2P felépítés és a központi irányítás hiánya kizárja a hatósági kontrollt és befolyást, ugyanezért kizárt manipuláció vagy infláció is. A tranzakcióban részt vevő felek adatbiztonságát a digitális aláírások és egyfajta proof-of-work protokoll szavatolja.

Száz százalékos védettség

Újszerű nyíltsága dacára a rendszer épp oly diszkrét és követhetetlen, mint ahogy azt a pénzügyi tranzakcióinkkal kapcsolatban elvárjuk. A tranzakciók nyilvánosak, de hogy kihez tartoznak, azt szinte lehetetlen felgöngyölíteni. A hálózaton és az elosztottan tárolt adatbázisban a pénzmozgásnál mindkét fél kizárólag a bitcoincímével jelenik meg. Ez a cím egy kriptográfiai kulcspár publikus fele, amely lehetővé teszi a cím tulajdonosának, hogy a címén lévő egyenleg terhére kiadott tranzakciókat aláírja. A digitális aláírás segítségével ellenőrizhető, hogy egy cím tulajdonosa valóban hozzájárult-e az utaláshoz. Az egyenleg ellenőrzése az adott címre korábban beérkező, hasonlóképpen aláírt tranzakciók lekérdezésével oldható meg. A hálózatban résztvevő felhasználók mindegyikének van legalább egy virtuális pénztárcája, amelyben helyben generált nyilvános-privát kulcspárok találhatóak. Tranzakció aláírásához a kliensprogram a privát kulcsot használja. Fizetés fogadásához a nyilvános kulcs egy olvasható formáját kell a másik félnek megadni. Ez az olvasható forma általában mintegy 33 karakterből áll, és mindig egyessel kezdődik.

A bitcoin további előnyei – a többi virtuális fizetőeszközzel szemben –, hogy minden költség jóval alacsonyabb, mint a hagyományos rendszerben, hogy az egész világon használható, hogy egy BTC-bankszámla sosem képes befagyni, és hogy a tranzakcióknak nincsenek olyan szigorú feltételei és korlátai, mint amilyeneket a bankokban megszoktunk.

A rendszer egyik legszembeszökőbb karakterisztikuma a gyorsaság. A harmadik fél kiiktatásával nemcsak a költségek csökkennek le drámaian, hanem bármiféle bonyolultság vagy nehézkesség is. A neten már bevált egyklikkes vásárlások valójában regisztrációval, jelszóval, megerősítéssel, elfelejtett jelszó-procedúrával soha nem egyetlen klikkbe kerülnek. A bitcoin fizetés azonban éppen annyira fürge és egyszerű, mint amilyennek látszik. A hálózatban igazi egyklikkes tranzakciók történnek, a pénzmozgás azonnal teljesül, és azonnal visszaigazolódik.

A startupok pedig többnyire magyarok

Egyre szebb nemzetközi eredményeket ér el egy magyar startup, a Bits of Proof, azaz BOP. Alapítója, Blummer Tamás rengeteg érdeklődésről számolhat be: bankok, IT-vállalatok és tőkealapok figyelnek folyamatosan az idén tavasszal San Joséban, a Bitcoin konferencián is bemutatkozó fejlesztéseikre. Állítása szerint a nemzetközi BTC-szcénában a magyarok felülreprezentáltak. Az idén májusban első ízben megtartott budapesti meetupon arra a következtetésre jutottak az előadók, hogy „ha a magyar pénzügyi szabályozás felismeri mindazokat a lehetőségeket, amit a Bitcoin rendszere nyújthat, és inkubációs támogatást nyújt a keretrendszerben fejlesztő vállalkozások speciális igényeire, akkor a 21. század tranzakciós rendszerének Szilícium-völgyévé is válhat Magyarország”.

Mit kapok bitcoinért?

Ezen a linken megtalálhatóak azok a virtuális és valóságos pontok, amelyek már elfogadnak bitcoin fizetést. Egyes szervezetek elfogadnak közérdekű felajánlást BTC-ben. A legelterjedtebb bitcoinizálható cikkek pillanatnyilag a videójátékok, különböző ajándékok, könyvek, szerverek. Van lehetőség arra is, hogy bizonyos nemzeti valutákra váltsuk át. És kiváló lehetőség kisvállalkozásoknak és szabadúszóknak ahhoz, hogy láthatóbbá váljanak: semmibe sem kerül a weboldalukon jelezni, hogy elfogadnak bitcoin-fizetést, ellenben bekerülnek a bitcoin-gazdaság vérkeringésébe. Erről és minden más hasznos részletről bővebben olvashatsz itt: weusecoins.com.

A bitcoin úgy változtatja meg a pénzvilágot, ahogy annak idején az internet forradalmasította a kiadóipart. Blummer Tamás szerint kardinális lesz, milyen lépéseket vált ki a jogrendszerből a virtuális valuta. A rendszer a pénzügyi szektor nagy játékosainak terveibe rajzolhat bele, így aligha várható, hogy ez a szegmens támogató intézkedéseket hozzon. A szakértő úgy látja, Magyarország ebből a szempontból nagy lehetőség előtt áll. Egy bitcoin-barát szabályozórendszer szép ütemben vonzaná be az új pénznemet, hazánkat pedig az így felálló új pénzügyi világ egyik frekventált csomópontjává tehetné.