Lassulhat Kína is
Visszavágta Kína és számos kelet-ázsiai ország idei és jövő évi gazdasági növekedésére vonatkozó várakozásait a Világbank. A szervezet szerint Kelet-Ázsia idén 7,1 százalékkal, jövőre 7,2 százalékkal növekedhet az áprilisban jósolt 7,8 százalékos, illetve 7,6 százalékos bővülés helyett.
A kínai GDP 7,5 százalékkal bővülhet ebben az évben, ami megegyezik a kínai vezetés által várt értékkel, ugyanakkor áprilisban még 8,3 százalékos növekedést várt a szervezet. Jövőre pedig 7,7 százalékos lehet Kína gazdaságának bővülése, szemben a korábban előrejelzett 8 százalék helyett.
A Világbank többek között azzal indokolja pesszimizmusát, hogy Kínában a korábbi beruházás-vezérelt gazdasági modell helyét a belső fogyasztásra épülő szerkezet veszi át, tehát azok növekedése hajthatja tovább a hatalmas ország gazdaságát. Az átmenet azonban nem megy zökkenőmentesen, ami lassíthatja a gazdaság bővülését. Ez egyben a kínai export visszafogásával jár együtt, ami a térség országainak sem kedvez.
Kínában ezen túl a súlyosbodó pénzügyi problémák miatt is alacsonyabb lehet a növekedés, az ijesztő mértékben elszaladó hitelezést, az önkormányzatok óriási adósságállományát egyaránt kockázatként értékeli a szervezet. A Világbank szerint át kellene alakítani a hitelezési folyamatokat Kínában az árnyék-bankrendszer visszaszorítása érdekében, ami egyre komolyabb kockázatot jelent az országra. A korábbi becslések még az egyre bővülő hitelezési aktivitás figyelembe vételére alapultak, ami viszont a közeljövőben a korábbinál kisebb szerepet játszhat Kína növekedésében, emiatt is szükség volt az előrejelzések módosítására.
Baj lehet, ha leáll a pénzpumpa
A térség többi országára leginkább az amerikai pénznyomda közelgő leállítása hathat kedvezőtlenül, mivel az óriási likviditástöbblet fokozatos megszűnése miatt folytatódhat a már amúgy is brutális méretű tőkekivonás az ázsiai államokból. Ennek megfelelően egyre kevesebb tőke érkezhet az országokba, melynek jeleként Indonéziában például három éves mélyponton mozog a beruházási aktivitás, mely a többi országban is csökken. A növekvő infláció, és a tőkekiáramlás miatt a térség jegybankjai kamatemelésre kényszerülhetnek, ami viszont nem kedvez majd a beruházásoknak, így a közeljövőben nem várható javulás ezen a téren.
A Világbank szerint az adósságplafonnal kapcsolatos problémák, valamint a közel-keleti feszültségek szintén kockázatot jelentenek a világgazdaság fellendülésére, és a kelet-ázsiai országok növekedésére. Ha az USA valóban eléri az adósságplafont, ami után néhány hét múlva kifut a tartalékaiból, az fokozathatja a befektetők idegességét, akik így még jobban elfordulhatnak a feltörekvő piaci eszközöktől.
Bert Hofman, a Világbank egyik vezető közgazdásza kijelentette, hogy a világgazdaság erősebb ellenszélben fog működni az előttünk álló időszakban, amit a Fed eszközvásárlási programjának közelgő leállítása okoz. Hofman szerint folytatódhat a hozamemelkedés, ami hátrányos lesz a kelet-ázsiai régió számára is, mivl egyre magasabb hozamok mellett fognak tudni forrást bevonni a feltörekvő országok.
A szervezet már jelezte, hogy az amerikai QE3 program, és az adósságplafon kérdés bizonytalan jövője miatt valószínűbb az ázsiai térség gazdasági kilátásainak további rontása, mint javítása. Ezen túl közölték, a kelet-ázsiai országoknak készen kell állni arra az esetre, ha a fejlett piacokon elkezdődik a kamatemelés, és mindent meg kell tenniük a pénzügyi helyzetük stabilizálására.
Ugyanakkor a japán gazdaság felpörgése segíthet ellensúlyozni a QE3 program leállításának kedvezőtlen hatásait. Japánban egyre jobban kezdenek beérni a vezetés gazdasági növekedés beindítására tett erőfeszítései, melynek következtében növekedhetnek a japán beruházások a térségben.