Mivel a trendvonal korábban többször is sikeresen megfordította a piacot, pusztán technikai szemmel nézve annak van nagyobb valószínűsége, hogy most is emelkedésbe kezd az index. Tény, hogy továbbra is sok minden szól a pattanás mellett, szerintem mégis inkább az eladási lehetőséget keresve érdemes szárazon tartani a puskaport.
Hogy miért?
Az index az 50 napos mozgóátlag alá esett, de mivel ilyenre már korábban is volt többször példa az emelkedő trend sértetlensége mellett, nem is igazán ez az, ami megijeszt. Sokkal inkább volt meglepő, hogy szeptember közepén, amikor a Fed – a várakozással ellentétben – nem csökkentett a pénznyomtatás ütemén, a kezdeti megugrást követően azonnal lefelé vette az irányt az index. Egy igen jó hírre sem tudtak tovább emelkedni a részvények, ami lefordítva körülbelül annyit jelenthet, hogy már koránt sincs meg az eddig látott kraft a piacban.
Erre a gyengeségre az adósságplafon körüli politikai adok-kapok csak ráerősít. Bár sokan csak egy színjátéknak tartják az amerikai eseményeket, ha nagyon (mondjuk az utolsó percekig) elhúzzák a megállapodást, akkor ez képes lehet megingatni a mostanra alacsonynak már nem mondható tőzsdei árfolyamokat. Ráadásul ma belecsapunk a harmadik negyedéves gyorsjelentési szezonba is, ami csak újabb bizonytalanságot jelent.
Annak ellenére, hogy szerintem most könnyen megtörhet a középtávú emelkedő trend Amerikában, nem gondolom, hogy rögtön neki kéne állni shortolni az S&P-t (már csak azért sem, mert eddig is sokszor mellélőttem már). A trendvonal alatt viszont a kockázatkezelésünket sokkal biztosabb lábakra tudjuk állítani megfelelő kockázat-hozam arányú beszállással, és így legalább addig sem égetjük meg magunkat egy esetleges emelkedő piaci hullámon.