Nincs olyan adat, amely bizonyítaná, hogy a társaság a bányajáradékok fizetésében a versenytársaihoz képest kedvezőbb elbánásban részesült volna – állapította meg indoklásában a luxembourgi székhelyű uniós ítélkező fórum.
Az ügy előzményei 2005-re nyúlnak vissza, amikor a cég és a Magyar Állam 12 szénhidrogénmező esetében öt évvel meghosszabbította a kitermelés megkezdésének határidejét. A bányajáradékot 12,24–12,6 százalék között határozták meg, és ezt 15 évre kiterjesztették. Ezenkívül a megállapodás 20 milliárd forint egyszeri térítés fizetéséről is rendelkezett.
Amikor módosították a bányászati törvényt, és a bányajáradék mértékét 2008-tól 30 százalékra emelték, ez nem érintette a Mol mezőit, mert ezekre a 2005-ös megállapodás vonatkozott.
Az Európai Bizottság 2010 júniusában a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősítette az esetet, és felszólította Magyarországot, hogy téríttesse vissza a támogatást, amelynek összege 2008-ban 28,4 milliárd, 2009-ben pedig 1,9 milliárd forint volt.
A Mol ezt a határozatot támadta meg, sikerrel.