A tegnapi devizadöntés és következményei

Gyorsított eljárásban döntött tegnap a Parlament a deviza-mentőöv következő fázisáról. Az árfolyamgát eszerint mindenkinek elérhető lesz, új eleme pedig nagyon komoly segítség lehet azoknak, akik közel reménytelennek értékelik a helyzetüket.

A Bankmonitor cikke részletesen kifejti, mire számíthatnak a bajba jutottak a módosítások hatására. A poszt szerint bár az árfolyamgát konstrukciójából származó előnyöket a jogosultak csaknem fele tudja a javára fordítani, korábban csak azok tartoztak ebbe a körbe, akiknek nem volt 90 napnál régebbi fizetési elmaradásuk, így épp a nagy bajban lévők nem élhettek a lehetőséggel. Így volt ez tegnapig – mától azonban mindenki igénybe veheti az árfolyamgátat, azok is tehát, akiknek már most is fizetési elmaradásuk van a hitelükre, illetve a kormány „bizonyos garanciát vállal azon hitelfelvevők tartozásainak egy részére, akik számára a bankok a tartozásukat az ingatlan értékének 95%-ig elengedi”. A devizainfláció miatt rengeteg hitelfelvevőnél, különösen a bajban lévőknél, az aktuális hiteltartozás meghaladja az ingatlan értékét. A hitel részleges elengedése után az adósoknak nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

Így a jelenlegi befagyott hitelek után újra megindulhat a törlesztés, és feltételezhető, hogy a bankok a fizetésképtelen ügyfelek jelentős részének fel fogják ajánlani a részleges hitelelengedést. A cikk a következő példával szemlélteti azt a sokkfaktort, amelyet orvosolni hivatott az új döntés: „Ha egy hitelfelvevő vásárolt egy 6,6 millió Ft-os ingatlant 2007-ben, és ehhez 6 millió Ft svájci frank alapú hitelt vett fel, akkor a forint gyengülése miatt jelenleg 7,6 millió Ft tartozása van a korábbi törlesztések ellenére is. Azaz a hitel értéke meghaladja az ingatlan értékét.” A tegnapi döntés értelmében a példában szereplő hitelből engedhetnek el a bankok 1,3 millió forintot. A tartozás ezzel 6,18 millióra csökken, az ingatlan értékének 95 százalékára, az adós pedig beléphet az árfolyamgátba.

Adott tehát egy havi 45 ezer forintos törlesztőrészlet, ez az árfolyamgyengülés következtében 72 ezerre nőtt. A részleges adósság-elengedés és a 180 Ft-os svájci frank árfolyam-kalkulációnak hála a törlesztő részlet 44 ezer Ft-ra csökkenhet. Ha tehát az elmúlt években az adós nem sodródott egyéb gazdasági nehézségekbe, például nem vesztette el az állását, az eredeti törlesztőrészlet hárul rá.

Még nem lehet tudni, milyen mértékben fognak élni a bankok a részleges hitel elengedéssel, de a cikk úgy véli, a pénzintézetek kifejezetten rugalmasak az adós fizetőképességének helyreállításáért megtehető lépésekben. „Nincs nagyobb veszteség ugyanis egy bank számára egy nem fizető adósnál, egy nem működő hitelnél.”

Meglepő módon most forintalapú hitelnél is elérhető a 44 ezer forintos havi törlesztő szint – ennyi állt rendelkezésre 2007-ben svájci frank alapon. „A hitelpiac tehát rengeteget változott az elmúlt években, de a felelős gondolkodás a hitelfelvételnél akkor is elengedhetetlen, ha forint-alapon, árfolyamkockázat nélkül vesszük fel a hitelt”, zárul az írás.