Felbátorodtak az agrárium különböző csoportjai azt követően, hogy a múlt héten a kormány, majd első körben ezen a héten a parlament is szűk körű áfacsökkentésről döntött az élelmiszeriparban.
A kormány lehetővé tenné, hogy az élő és félsertésnél a mostani 27 helyett 5 százalékos áfát számítsanak fel a termelők és vágóhidak – igaz, ettől a sertéshús nem lesz olcsóbb a boltban, mert a nettó ár nem változik, a boltban pedig a nettó árra ugyanúgy 27 százalékos áfát kell rápakolni, ahogyan most.
A Napi Gazdaság arról számol be, hogy az élelmiszeripar és az agrárterületek szereplői sorra jelzik, nekik is szükségük lenne áfacsökkentésre. A zöldség-gyümölcs ágazat tartja a markát, mert indoklásuk szerint – ahogyan egyébként a sertéseknél is – nagyon elharapódzott a feketekereskedelem, vannak időszakok, amikor 60 százaléka a forgalomnak feketekereskedelemből származik.
A baromfihúsosok és az étkezési tojást termelők is ácsingóznak az alacsony áfára. A Baromfi Termék Tanács az áfacsökkentés mellett a termékek forgalmazásával, illetve az ágazat szereplőinek adóbevallásával kapcsolat adminisztratív szigorításokat szorgalmaz.
A sertéshúsosok arra jöttek rá, hogy az áfacsökkentés náluk nem csak áldás. Januárban, egyszeri negatív hatással számolhatnak a cashflow-gazdálkodásukban (a takarmányok, állatgyógyszerek 27 százalékos áfában maradnak, és egy kis ideig meg kell finanszírozniuk a 75 napos visszaigénylési határidő miatt a 27 és az 5 százalékos áfa különbségét). Ezért a 75 napos visszautalási idő lerövidítését is el szeretnék érni. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint lényegében a termelők viselik az élelmiszeripar javuló finanszírozásának egy részét.
Van olyan felvetés is, hogy ha a takarmányok áfakulcsa nem mérséklődik, és a visszautalási határidő sem rövidül, akkor a fordított áfafizetést lehetne bevetni.