Előbb Jankovics László, az Európai Bizottság makrogazdasági tanácsadója az európai válság kialakulásával és annak kezelésével kapcsolatban fejtette ki véleményét:
- Az eurózóna válsága elsősorban a tagországok közös valutaövezethez és monetáris unióhoz történő hiányzó- vagy részleges alkalmazkodásából adódott. Az eredeti, a 90-es években megfogalmazott elképzelés szerint minden országnak szerkezeti reformokat kellett volna végrehajtania, hogy az unió még versenyképesebbé, egységesebbé váljon. Ebből pedig nem sok minden valósult meg.
- A köz- és magánszféra eladósodása, a túlzott kockázatvállalás a pénzügyi szektorban, az adósság fűtötte makrokereslet elodázta a szerkezeti reformok megkezdését, végrehajtását. Ezen túl a makrogazdasági területen meglévő egyensúlyi hiányokra nem létezett közös szabályozás, és a válságkezelést nehezítették a politikai korlátok nemzeti és európai szinten.
- A válság során megindult a gazdasági kormányzási reform hullámai, a közösségi szabályrendszer fokozatos erősítése (pl.: szigorúbb fiskális szabályrendszer kialakítása, költségvetési tervezetek előzetes véleményezése, az EU-IMF hitelprogramok eddig gyakorlatának kodifikálása
- Ennek eredményeként Európai Szemeszterek kerültek bevezetésre, melyek jobban kikényszerítik a költségvetési fegyelmet, árnyaltabb és hitelesebb szankciórendszer jött létre. Továbbá elfogadás alatt van az a javaslat, hogy a felügyeleti eljárásokat hozzákapcsolják az uniós alapokhoz is.
Majoros György, a K&H termékfejlesztési igazgatójának makrogazdasági kitekintéséből az alábbiak derültek ki:
- A világgazdaság lassú, de fokozatos fellendülése a harmadik éve tart, ami jövőre is folytatódhat. A beszerzési menedzserindexek javulást mutatnak a fejlett országokban, és a GDP-adatok is egyre jobbak. Ezzel viszont még nem lehetünk elégedettek, például a világgazdaság bőven a kapacitásai alatt teljesít, így az még nincs olyan állapotban, hogy a Fed eszközvásárlási programját gyorsan és látványosan csökkentsék.
- A szigorú fiskális politika csak lassítja a GDP-növekedés ütemét, és ez nem fog lazulni a jövőben. Emiatt csak a monetáris politika segítheti a növekedést (rekordalacsony alapkamatok, különböző gazdaságélénkítő eszközök alkalmazása, mint például az eszközvásárlási programok, a monetáris politika jövőjére vonatkozó iránymutatás).
- A várakozások szerint jövő év elején megkezdődhet a QE3 csökkentése, az alapkamatokat viszont még jó darabig rekordalacsony szinten hagyhatja a Fed. A fejlett gazdaságok viszonylagos gyenge állapota miatt az amerikai jegybank és az EKB sokáig fenntarthatja támogató monetáris politikáját. A pénzpumpa csökkentése viszont mindenképpen „zökkenőkkel” jár majd együtt.
Horváth István befektetési igazgató, és Hajósi Péter portfólió menedzser szavaiból az alábbiak derültek ki:
- A részvénypiacok felé csak a lakosság és privát banki ügyfelek felől érkezhetnek majd jelentős összegek (akik az összes kezelt pénzügyi vagyon 40 százalékával rendelkeznek), a nagy intézmények felől nem fog nagy összegű tőke a részvényekbe áramlani.
- Óvatosságra int, hogy a részvények értékeltsége jóval átlag feletti, és a következő évek vállalati profitjaira vonatkozó várakozások is folyamatosan csökkennek. A tőzsdék számára pozitív impulzus csak a profitvárakozások emelkedésétől várható, melyek a lassú gazdasági növekedéssel együtt emelkedhetnek újra. Ezért inkább érdemes egyedi vállalati „sztorikat” keresni a piacokon
- A K&H Alapkezelő a javuló konjunktúra miatt fantáziát lát az európai pénzügyi szektorban és az olajszektorban. A támogató, laza monetáris politika, a banki mérlegek megtisztítása és feltőkésítése, az egységes európai bankszabályozás hosszú távon segíthet az európai bankoknak.
- Különösen a spanyol és olasz részvényeket lehet érdemes felülsúlyozni a K&H szakemberei szerint, mivel Spanyolország egyre versenyképesebbé válik a strukturális reformoknak köszönhetően, egyre jobban tisztul a spanyol bankszektor a rossz hitelektől, és a spanyol vállalati szektor is fokozatosan építi le eladósodottságát. Olaszország pedig kissé ettől elmaradva, de ehhez hasonló utat járhat be.
- Lehet fantázia a kínai fogyasztási szektor vállalatainak részvényeiben is, mivel Kína a beruházás-vezérelt növekedési modellről a fogyasztásvezéreltre kíván átállni, ami miatt ezek a papírok az elmúlt hónapokhoz hasonlóan továbbra is felülteljesítőek lehetnek.