Ha bedől a partner cége

A fizetésképtelen megrendelők kockázatot jelentenek. Igaz ez úgy, h minden cég üzletelt az elmúlt két évben fizetésképtelenné vált partnerrel. Az általuk okozott bevételkiesés általában nem haladja meg a cég forgalmának 10 százalékát – derül ki az adósságspirálba jutott cégek megmentésével foglalkozó Reconcept ügyfelei körében végzett felméréséből.

A kárt súlyosbíthatja, ha a cég alacsony árréssel vagy rossz áfa-pozícióval dolgozik. A cégek borúlátón hasonló eredményekre számítanak 2014-ben is, közel 45 százalékuk azonban nem szándékozik felkészülni erre a helyzetre. A Reconcept szerint szerződéses kikötésekkel a cégek csökkenthetik a nem realizált bevételek okozta kockázatot.

Sok-e 10 százalék?

A Reconcept Kft. nem reprezentatív felmérésében zömmel budapesti, többségében 2 milliárd forint feletti árbevételt elkönyvelő, 100-500 embert foglalkoztató cégek válaszoltak. Valamennyire igaz, hogy volt olyan üzleti partnere, amely 2012 és 2013 között fizetésképtelenné vált. A cégek 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy üzletfeleik tizede vagy annál kevesebb dőlt be, a többiek viszont partnereik 10 és 30 százaléka közé tették ezt az arányt. Nem meglepő, hogy a válság kibontakozásának két évében, 2009–2010-ben rosszabb volt a helyzet: a vállalatok 15 százalékának kellett azt elszenvednie, hogy megrendelőik 30-60 százaléka nem tudta kiegyenlíteni számláit, míg a többségnek 10 százaléknál kevesebb fizetésképtelen vevővel volt dolga. A rosszul járt üzleti partnerek száma arányosan nő a megkérdezett cégek kapcsolati hálójának nagyságával: a legtöbb bedőlt partnerrel a 700–1000 másik vállalkozással dolgozó (például teszteléssel vagy gépjárműjavítással foglalkozó) cég találkozik.

Minden megkérdezett cég úgy kalkulál, hogy vásárlóik mintegy 10 százaléka, vagy annál kevesebb fizetésképtelenné válik 2014-ben. Pilhál Zsolt, a felmérést végző Reconcept Tanácsadó ügyvezető partnere egyetért a pesszimista becsléssel, szerinte talán ennél is komolyabb fenyegetést jelent, hogy a ma még fizetésképtelenség határán egyensúlyozó üzletfelek mikor dőlnek be végleg,és ennek milyen hatása lesz a vállalatra. „Kérdés az is, hogy a nehezen behajtható követelések összege miként alakul a teljes forgalomhoz képest, valamint az is, hogy a tönkrement partner képes-e egyáltalán bármennyit is kifizetni számláiból – vagyis lesz-e némi megtérülés.”

Pesszimizmus, válság

A felmérésben részt vett vállalatok borús 2014-es kilátásainak oka részben az is, hogy a megkérdezettek között jelentős az ingatlan- és gépjármű erősen válságsújtott iparágában dolgozó cégek aránya. Pilhál Zsolt szerint hasonlóan nehéz helyzetekre számíthatnak a fuvarozók, a logisztikával foglalkozók, valamint a kiskereskedelmi hálózatokkal kapcsolatban álló beszállítók is.

A bedőlt megrendelők által okozott kár egyetlen esetben sem lépte át az éves bevétel 10 százalékát. „Két kérdés határozza meg, hogy ez az arány magas-e vagy sem” – magyarázza a Reconcept ügyvezető partnere. „Az egyik az, milyen haszonkulccsal dolgozik a vállalat. Ha az árrés kicsi, a kieső bevétel gondot okozhat, mert a költségeket akkor is állni kell. A másik az áfa-pozíció: ha a vállalat nem pénzforgalmi áfát fizet (vagyis a felszámított forgalmi adót mindenképpen be kell fizetnie), de költségeinek jelentős hányada áfa-mentes, vagy azt nem lehet levonni, akkor egy kisebb összeg kiesése is súlyos hatású lehet.”

A többség likviditási problémákról, évekre nyúló fizetési késedelmekről számolt be a bedőlt partnerek miatt. A veszteségek között szerepel a késedelmi kamat elengedése, sőt a tőketartozás csökkentése is a behajtási folyamat során. Itt is nyilvánvaló az az összefüggés, hogy arányaiban a legkisebb veszteséget az szenvedi el, akinek a legtöbb partnere van: ahol kevés a megrendelő, már egy-két kifizetetlen számla is komoly fennakadást okozhat.

Lehetséges felkészülni

„A bevételek realizálása kulcsfontosságú egy vállalatnak, ezért jó, ha van kidolgozott eljárás a fizetésképtelenség miatti kockázatra” – mondja Pilhál Zsolt. Ennek ellenére a megkérdezett vállalkozások 43 százaléka semmilyen lépést sem tervez a partneri fizetésképtelenségből adódó károk enyhítésére 2014-ben. Aki viszont felkészül, egyfelől gondosabban előkészített szerződéseket köt üzletfeleivel, másrészt jellemző, hogy partnerfigyelő rendszert állít fel, jogászok von be, így igyekszik még a megállapodás megkötése előtt kiszűrni a kockázatos megrendelőket. A válaszadók között volt olyan, aki már keretszerződést kötött követeléskezelővel. A vállalkozások 2014-es bevételük maximálisan 2 százalékát szánják behajtásra, de a cégek több mint fele inkább 1 százalék alatt tartaná ezt a költséget.

A Reconcept ügyvezetője szerint a kockázatos vevők kiszűrése nem ideális megoldás, mert korlátozza az értékesítési lehetőségeket. Úgy véli azonban, fontos olyan megállapodást kötni, amely a kockázatos vevővel szemben többletjogokat nyújt a szállítónak. Ilyen lehet például a rövidebb fizetési határidő vagy a tulajdonjog fenntartása nemfizetés esetén. Az értékesítési szerződésben bátran fel lehet tüntetni a késedelmes fizetés és a behajtás költségeit is. „A cég köthet olyan szerződést alvállalkozóival, hogy akkor fizet nekik, amikor vevő már kiegyenlítette a számláját” – javasolja Pilhál Zsolt.