Sokan futnak most a pénzük után azok közül, akik a Civis Global Brókerház (CGB) Zrt.-vel ügyfélként vagy közvetítő ügynökként kapcsolatba kerültek. A társaság az elmúlt másfél évben vélhetően több száz ügyféltől szedett be milliós nagyságrendű megtakarításokat, azt ígérve nekik, hogy évente nettó 18 százalékos hozamot fizet vissza. Ezzel azonban sok esetben (egyelőre nem világos, hogy mekkora körben) adós maradt, mint ahogy a közvetítői jutalékokat sem fizette ki.
A CGB tevékenysége a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (amely ma a Magyar Nemzeti Bank része) is szemet szúrt, és mivel felmerült az engedély nélküli portfoliókezelési tevékenység gyanúja, piacfelügyeleti eljárást indított, bevonva a nyomozóhatóságot is.
Ez még nem zárult le, de a CGB ügyfeleivel és ügynökeivel folytatott beszélgetések alapján elég pontosan kirajzolódik ennek a hálózatos rendszernek a működése.
A Kis Sándor által alapított CGB a Global Fund nevű befektetési alapba gyűjtötte az ügyfelek megtakarításait. A központja Debrecenben volt, de országszerte több divíziót is létrehozott, például Budapesten, Kecskeméten és Szegeden. A divízióvezetők minden szerződéssel igazolt egymillió forint után havi 1 százalékos jutalékot kaptak. Vagyis ha valaki beszállt a CGB alapjába például 2 millió forinttal, akkor abból a divízió évi 240 ezer forint jutalékot húzott, amin a közvetítői hálózat érintett része osztozott.
A konstrukciót úgy találták ki, hogy az ügyfélnek ne érje meg egy évnél előbb kilépni, ezt a meggondolatlanságot a tőke 5 százalékos levonásával „büntették”, illetve az ügyfél a hozamnak is búcsút inthetett. Mindez jól hangzott a beszervezett közvetítők számára, hiszen minden egyes megkötött szerződéstől legalább egy évig folytonos jövedelmet remélhettek.
A divízióvezetőket azzal ösztönözték terjeszkedésre, hogy havi 25 millió forintos szerződésállomány és/vagy öt további ügynök alkalmazása esetén fél százalékkal emelték a jutalékukat. Ez ugyan hasonlít a multi level marketing rendszerek logikájára, de az Origónak nyilatkozó közvetítő szerint a CGB vezetése nagyon figyelt arra, hogy hivatalosan ne minősüljön annak, mert az tiltott.
Az mindenesetre látszik, hogy a pénzt rendesen pörgetnie kellett (volna) a CGB-nek, hiszen - elvileg - ki kellett termelnie az ügynöknek fizetett évi 12, és az ügyfélnek fizetett évi 18 százalékot is, valamint a működési költségeket, vagyis az üzleti modellje szerint legalább évi 40 százalékos hozamot kellett produkálnia.
Márpedig a brókerház nem aprózta el, egyik vidéki irodáját például havi több mint 300 ezer forintért bérelte. Idővel hátralékba került a bérleti díjakkal, és az irodaház tulajdonosa egy nap kiebrudalta onnan.
Egy érintett elmondása szerint a divízióvezetők soha egyetlen olyan papírt sem írtak alá, amelyben a jutalék és ösztönző rendszer rögzítve lett volna. Úgy tűnik, hogy mindez csak szóbeli egyezségeken alapult, most pedig gyakorlatilag semmi sincs a kezükben, amikor elmaradt jussukat jogi úton szeretnék érvényesíteni.
A közvetítőket nem alkalmazottként foglalkoztatták, hanem alapítottak egy szövetkezetet, amelybe mindenki tagként belépett, és onnan vehette fel a jutalékként megállapított pénzét.
Ám a hálózatos működésben még ezekkel a furcsa feltételekkel is sokan láttak fantáziát, a divíziókban jöttek-mentek az ügynökök, az elmúlt másfél évben legalább ötvenen-hatvanan is megfordultak egy-egy központban. Sokan olyan gyorsan hagytak fel a próbálkozással, mint amilyen gyorsan belekezdtek, mert az ígért jutalékok gyakran nem érkeztek meg, ezért továbbálltak.
A közvetítők szerint a potenciális befektetők többnyire meg sem kérdezték, hogy a Global Fund mibe fogja helyezni a pénzüket, ez szinte fel sem merült. Csak az évi nettó 18 százalék és a negyedéves kifizetések körül forogtak a beszélgetések egy-egy szerződéskötésnél. Ám hiába is kérdeztek volna rá a pénz kezelésére, mert többnyire maguk a terméket áruló közvetítők sem tudták, hogy hol fialtatják a tőkét. Ez ugyanis üzleti titoknak számított.
Csak néhányan voltak, akik az aláírás előtt megnézték, hogy mit lehet tudni arról a brókerházról, amely a pénzüket kéri. Ők többnyire bele is botlottak a PSZÁF internetes oldalának közleményébe, amely nagyfokú óvatosságra intett mindenkit, és előfordult, hogy emiatt a potenciális ügyfelek végül nem szerződtek a CGB-vel.
A jellemző azonban az volt, hogy a minimumként meghatározott 1 millió forinttal beszálltak, mindenféle alaposabb tájékozódás nélkül. A szerződések döntő többsége 1 milliós lehetett, de a közvetítők 15-20 milliós kötésekről is tudnak.
A hálózatban - a hírek szerint - már tavaly november óta akadozott a pénzmozgás, ám egészen sokáig nem tört ki balhé. Részben azért, mert voltak még kifizetések, és mert sokan bíztak a cégvezetés folyamatos ígéreteiben.
Ezt a feladatát egyébként nagyon profin végezhette a céges központ. Egy divízióvezető azt mondta, ő Kis Sándorral például sosem találkozott, de a CGB központi emberei mindig valamilyen hihető történettel magyarázták a kifizetések késését, amit a lánc minden tagja el is hitt.
Nagyobb visszhangot csak pár hete váltott ki a CGB ügye, amikor az ügyfelek egy része nem kapta meg a beígért hozamát. Az évi nettó 18 százalékot ugyanis negyedéves részletekben ígérte a brókercég, amikor pedig megcsúszott, a befektetők megpróbáltak kapcsolatba lépni a központtal – többnyire sikertelenül. Csak ekkor kaptak észbe, és kezdték félteni a befektetett pénzüket.
Kis Sándor az Origónak akkor – egy ismeretlen számról, valószínűleg Svájcból visszatelefonálva – azt mondta, hogy technikai okokból, az alapkezelő váltása miatt csúsztak meg a kifizetésekkel, de csak átmeneti zavarról van szó, és rövidesen mindenki a pénzéhez jut. Ezúttal nem sikerült beszélénünk a tulajdonossal.
A CGB céges mobilflottáinak számai megszűntek, és az irodákban személyesen próbálkozó ügyfelek sem kaptak érdemi segítséget, csak fizetési ígéreteket. Az Origónak egy ügyfél legutóbb azt mondta, neki október 31-re ígérték meg a hozam kifizetését, de ez sem teljesült.
A hálózat megmaradt tagjai még hisznek, vagy legalább is hinni akarnak abban, hogy a befektetett pénzük, illetve az elmaradt jutalékuk megérkezik. Ők úgy tudják, hogy a szerződésekkel lekötött teljes összeg elérheti a 4 milliárd forintot, és a CGB-s rangsorban magasan álló vezetők is több tízmillió forintjuk után futnak.