Mi történt a Twitterrel?

Az árfolyam jóformán ott van, ahol bevezették, de egyre növekszik azok aránya, akik a részvény esésére számítanak. Ugyanakkor nem olyan vészes a helyzet, mint más technológiai cégnél.

Mi történt a Twiterrel?

Sokszor leírtuk és most sincs másképp: Fundamentális, tehát a cég működését érintő változások nem voltak, egyedül az árfolyam ingadozott. Mindenféle hosszabb bevezető szöveg nélkül érdemes is egyből ezzel kezdeni:

• 45,1 dolláron nyitott és 50 dollárig is eljutott az első napon. (ez már ismert volt)
• Azóta 7 kereskedési nap telt el, az árfolyam pedig kisebb-nagyobb kilengéseket leszámítva ugyanott tart, mint november 7-én.
• Így látszólag a Twitter elkerülte a hasonló időtávon rögtön 31 százalékos árfolyamesést produkáló Facebook sorsát. (2012 májusi IPO)

A Twitter és a shortosok

Érdekes viszont, hogy míg a legtöbb elemző és befektető szerint alaposan túlértékeltek a Twitter részvényei, mégsem fogadnak olyan sokan az árfolyamok esésére. A Sungard Astec elemzése ugyanis kimutatta, hogy a tőzsdére bevezetett 80,5 millió darab részvényből mindössze 5,5 millió olyan részvény van, melyeket shortolnak (kölcsönvettek short eladáshoz).

Mi az a short ügylet?

Olyan tranzakció, amikor a befektető, vagy spekuláns arra számít, hogy bizonyos értékpapír árfolyama csökken. Ekkor nem vételi pozíciót nyit, hanem eladási megbízással lép be a piacra. A tranzakció lebonyolításához általában szükség van arra, hogy a befektető kölcsönkérjen annyi részvényt, amennyit el szeretne adni. Amikor a tőzsdés lezárja egy vételi megbízással az ügyletet, akkor utána vissza tudja adni a kölcsönzött papírokat.

A short ügyletek arányát viszont érdekes vizsgálni, hiszen az alábbi dolgokra lehet ezekből következtetni:

• Ha sokan spekulálnak arra, hogy egy részvény árfolyamának esnie kell, akkor short pozíciót vesznek fel. Ez eddig tiszta sor.
• Kölcsönkérik tehát egy brókercégtől, cserébe díjat fizetnek neki, majd egyből el is adják egy harmadik félnek.
• Ha azonban sokan cselekednek így, akkor értelemszerűen magas lesz a shortolt részvények aránya a teljes részvényállományhoz képest.
• Amikor pedig túlságosan megugrik ez az arány, akkor lényegében egyre többen spekulálnak arra, hogy az árfolyamoknak esnie kell, vagyis egyre kevesebb befektetőnek lehet majd eladni.
• Mivel azonban egyre kevesebb befektetőknek lehet majd eladni, így értelemszerűen egyre lassabban tud esni már az árfolyam is, a shortosok viszont idővel kénytelenek lesznek lezárni a pozícióikat, természetesen egy vételi megbízással. Naná, hogy ez egyből növeli a keresletet, ami végül az árfolyamok ugrásához vezet, ami akár hirtelen short zárásokhoz is vezethet.
• Végeredményben tehát ha nagyon megugrik a shortosok aránya, akkor annál inkább várhatjuk már az árfolyamok emelkedését is, némileg szembe menve a piaccal. Általában kell valami jó hír, vagy szikra, ami miatt a shortosok elkezdik zárni a pozícióikat.

Nos a Twitter esetében hosszú távú, és megbízható adatokról még aligha beszélhetünk, de látva a többi technológiai cég esetében a jelenlegi arányokat, akkor elmondható, hogy egyelőre nem számít túlságosan magasnak ez a 7 százalék, lehetne ez ennél sokkal több is.

A Facebook esetében sem közvetlenül az IPO során, hanem az azt követő hetekben épült fel az a shortállomány, ami hosszú időre tartotta nyomás alatt az árfolyamot, hogy aztán annak leépülése jókora lökést adjon a papírnak.

Ezzel együtt persze közel sem biztos, hogy a Twitternél is hasonlóra lehet majd számítani, csupán maga a tény érdekes, hogy a befektetők egyelőre nem vették "támadás alá" a Twitter részvényét. Persze kitudja, lehet hogy ennek csak technikai akadályai vannak, és ezek elhárulása után gyorsan a mélybehull az árfolyam.