Hogy lesz a bowlingból növekedés?

A hosszú távú növekedés érdekében olyan befektetésekre is szükség lehet, mint a társadalom egészségi állapotának javítása, a munkavállalók képzése. A sok már megvalósult projektből néhányban azonban előfordul, hogy még a résztvevő sem hisz a sikerességében. Hogyan hat a növekedésre a a stresszkezelő klub?

„Huszonöt éve vagyok vendéglátós, csak le tudom kezelni a konfliktusokat” – válaszolta Németh Pál, a kiskőrösi Kurta Kocsma étterem üzletvezetője, amikor arról érdeklődtünk, hogy mi hasznosult abból a tréningből, amin 2009-2010-ben a vendéglő részt vett.

A kedvelt étterem egyike volt azon vállalkozásoknak, amelyek pályázati pénzt nyertek a dolgozók képzésére. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) sokféle pályázatot kiírt a témában 2007 óta, így bőséges választékból meríthettek a cégek, ha színvonalasabbá akarták tenni működésüket. Nyelvi képzésektől a konfliktuskezelésen át az egészséges életmódra nevelésig rengeteg nemes ügyre lehetett pénzt szerezni.

A Kurta Kocsma nyilvánosan megismerhető összefoglalója alapján többek közt menedzseri, értékesítési, marketing és ügyfélszolgálati képzést adott a dolgozóinak. Az étterem két visszajáró vendégének 2009 decemberi értékelése alapján erre nem is feltétlenül lett volna szükség. „A felszolgálók kedvesek, előzékenyek, odafigyelnek a vendégekre teljes mértékben” – írta az egyik. „Soha senki sem távozott innen csalódottan! A kiszolgálás első osztályú” – tette hozzá a másik.

Egy-egy ilyen képzés hasznos lehet, de az kétséges, hogy ennek mérhető haszna is lenne. „Széleskörű, napi szinten használható csapatvezetési és általános menedzserismeretekre tettek szert” – olvasható a papíros verzióban. Ugyanez az üzletvezető szájából úgy hangzott, hogy „azt se tudom, mi volt már”, de azért arra emlékezett, hogy sokféle képzést kaptak.

Volt például konfliktuskezelés, amely az egyik felszolgáló, Csengődy Sándor szerint beszélgetésekből, és időszakonként megismételt tesztekből állt. Nem csak a balhézó vendégek kezeléséről tanultak, hanem arról is, hogy hogyan tudnak csapatként együttműködni. Emellett nyelvet is tanultak, alapfokon a szükséges tudást ahhoz, hogy az asztalhoz kísérjék a vendéget, és hogy az egyes ételeket-italokat el tudják nekik mondani. Németh Pál üzletvezető szerint ez viszont nem mindenkinél hasznosult. „Valamennyit biztos ért, de vannak 50 év fölöttiek, azok mit tanultak ebből?” – tette fel a kétkedő kérdést.

Magyar adóból is van

A nyelvi képzések, egészségmegőrző és hasonló témájú pályázatok a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretéből futnak. A TÁMOP célja, hogy a társadalom, vagyis az itt élő emberek életminőségének javításával elősegítse a hosszú távú növekedést, más kérdés, hogy a megvalósuló programok erre valóban alkalmasak-e. A 2007-2013 közötti időszakban több mint 1100 milliárd forintnyi uniós forrás áll rendelkezésre, több mint 600 milliárd forintot már kifizettek. A pénzt nem csak az EU, azaz főleg a német, holland, svéd és a többi gazdag tagállam adófizetői adják, hanem 15 százalékban a magyar adózók.

Az Európai Bizottság tizenötből tizenhárom operatív programban leállította a kifizetést, de a legtöbben sikerült megegyezni, és Brüsszel szeptember óta újra fizet. A TÁMOP-ban viszont továbbra is visszatartanak pénzt, bár az NFÜ-t átvevő Lázár János azt ígérte, október végéig megállapodás születik. Az NFÜ tájékoztatása szerint a kormány elküldte Brüsszelnek az utolsó vitás kérdésekre adott válaszait, és abban reménykedik, hogy a napokban sikerül újraindítani a TÁMOP-pénzeket is (a pályázók felé szóló kifizetéseket ez nem érinti, csak az állam nem kap pénzt Brüsszelből). Az NFÜ szerint a Bizottság abba kötött bele egyes TÁMOP-os pályázatnál, hogy a kormány furcsa módszerrel választott ki győzteseket, amikor túljelentkezés volt egy pályázatnál. Volt olyan iskoláknak szóló pályázat, amelyre tízszeres volt a túljelentkezés - erről bővebben itt olvashat.

A következő uniós ciklusban jóval kevesebb jut "társadalmi megújulásra". A programokat teljesen átszerkesztik, így nehéz összehasonlítani a jelenlegi ciklus TÁMOP-ját a következő ciklus eddig megjelent terveivel, de az látszik, hogy a célokat teljesen átírták, szó se lesz 1100 milliárdnyi összegről. A pénzek 60 százaléka gazdaságfejlesztésre fog menni - a felosztási tervekről itt olvashat.

Nehéz megállapítani, hogy ebből a pénzből pontosan mennyit fordít Magyarország a nyelvi képzésekre, de az kiolvasható az adatokból, hogy sokan vették igénybe a gyakorlatilag ingyenes nyelvórákat. Azért ingyenes, mert a legtöbb képzés esetében a támogatási arány 100 százalék, ami azt jelenti, hogy a tanulás végén benyújtott számlákat teljes mértékben kifizetik a pályázónak.

150 óra ingyen német

Ilyen programra pályázott Varga Jenő szekszárdi egyéni vállalkozó is, aki ingatlannyilvántartással foglalkozik, például értékbecsli azokat a házakat, amelyeket az önkormányzat meg akar vásárolni. Éppen autóban ült, amikor megkerestük, egy német házaspár házát ment felbecsülni. Ahhoz, hogy ilyen helyzetekben tudjon legalább alapszinten kommunikálni, egymillió forintot kapott arra, hogy ő és egy alkalmazottja 150 órás alapfokú német képzésben vegyen részt.

Elmondása szerint az alkalmazott valójában a lánya, ő találta az uniós pályázatot is. Varga Jenő a munkájából fakadóan több pályázatíróval is tartja a kapcsolatot, így amikor szólt a lánya, hogy van ez a lehetőség, nem kellett sokat keresgélniük, hogy el is tudjanak indulni a pályázaton. Állítása szerint más pályázaton nem gondolkodott, csak épp kapóra jött ez a lehetőség, így nem kellett saját szakállra nyelvtanárt fogadnia.

Arra a kérdésünkre, hogy ez mennyire hatékony módszer a vállalkozásfejlesztésre úgy értékelte a tanultakat, hogy „azokat a dolgokat, amiket a munkám során használok, sikerült megtanulni”. Elmondása szerint Tolna megyében sok a sváb település, így hasznos, ha legalább az alapfokú dolgokat tudja használni. Középiskolában tanult ugyan németül, de ráfért már a tudásfrissítés. Lánya egyébként angol nyelvtanár, és a képzés volt az első lépcső, hogy a németet is felvegye.

Bowling az egészségért

A TÁMOP egyik célkitűzése az egészséges életmódra nevelés. Ennek keretében óvodák, iskolák mellett vállalkozások is pályázhattak uniós forrásokra. Így tett a bélapátfalvai, fa nyílászárók, infrakabinok gyártásával foglalkozó Szikra Kft. is, amely tavaly közel 10 millió forintot kapott arra, hogy különböző programokkal elősegítse a dolgozók egészségét.

Meghirdették a dolgozók között a „Bringázz a munkába” programot. „A résztvevők gyűjtik a kilométereket a projekt során az otthonuk és a munkahelyük között megtett távolságok alapján, és kis füzetecskébe jegyzik fel a megtett kilométereket” – olvasható a projekt leírásában. Emellett stresszkezelő klubokat is tartottak, ahol a dolgozók tanulmányozhatták a stresszt, élettani hatásait, következményeit, és módszereket a kezelésére.

Voltak „laikus önsegítő programok” és bowling bajnokság is, elkészült a dolgozók munkakörnyezetének javítását szolgáló stratégiai dokumentum, és üzemorvos vizsgálta meg a dolgozókat, akik az eredményekről egyedi értékelőlapokat kaptak tanácsokkal együtt.

Ez utóbbi kétségtelenül hasznos, azonban a több embert foglalkoztató cégeknél eleve minden munkavállaló számára kötelező évente legalább egyszer megjelenni az üzemorvosnál, aki elvégzi az alkalmassági felmérést. Szerettük volna megkérdezni Tóth László ügyvezetőt, hogy hogyan zajlottak ezek a programok, de elzárkózott a nyilatkozattól.