Varga: A devizahitel-probléma humanitárius katasztrófa

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel közölt interjút a keddi számában "A nemzeti érdekek erősebb képviseletére van felhatalmazásunk" címmel.

A lap összefoglalója szerint a miniszter a védelmébe vette, hogy a nemzeti konzervatív kormány beavatkozik a magángazdaság folyamataiba. Azt mondta, az államosítás nem visszalépés a tervgazdaságba, hanem korrekció.

Varga Mihály az interjúban humanitárius katasztrófának nevezte a devizahitelezésből fakadó gondokat. Hangsúlyozta, hogy a szerződések megkötése óta keletkezett terheket egyharmad-egyharmad arányban kell viselniük az adósoknak, a bankoknak és az államnak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjával kapcsolatban kiemelte: a válság újszerű válaszokat követel. Hozzátette: "szükségesnek tartom, hogy az MNB intézkedései szabályozottan és ellenőrzötten menjenek végbe".

Arra a kérdésre, hogy miért esett vissza Magyarország versenyképessége régiós összevetésben, a miniszter azt mondta, hogy nyolc évig rossz irányba haladtak a folyamatok, és meglepő lett volna, ha sikerül három év alatt visszatalálni a helyes útra. "A felgyülemlett problémákat nem lehet egy kormányzati ciklus alatt megoldani" - mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy a kormány megtett mindent, amit három év alatt tenni lehetett.

Az eredmények között említette, hogy a GDP-arányos államadósság 85,3 százalékról a 80 százalék körüli szintre csökkent, az államháztartási hiány pedig évek óta 3 százalék alatt van. Az Európai Bizottság megszüntette a túlzott mértékű hiány miatt indított eljárást, és az államadósság 2015-ig csökkenő pályán marad - mondta a miniszter. Versenyelőnyként értékelte a politikai stabilitást és a kétharmados parlamenti többség biztosította cselekvőképességet is.

Elmondta, hogy valóban vannak példák a bizalom megrendülésére, de azt is látni kell, hogy a német autóipar több beruházást hajtott végre Magyarországon, mint Kínában, és csak az utóbbi két hónapban 6-7 új beruházást és kapacitásbővítést jelentettek be nagy külföldi cégek.

Arra a kérdésre, hogy korrekt eljárás-e sikerként elkönyvelni a külföldön dolgozók és a közmunkások számának emelkedését, kifejtette, hogy 2010 óta 230 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, így az évi 100 ezer új munkahely megteremtése reális célkitűzés. A kivándorlással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a külföldön dolgozók tavaly 1,7 milliárd eurót utaltak haza.

Az államosítások kapcsán Varga Mihály a hamburgi áramhálózat államosításának példáját említette, és hangsúlyozta, hogy a német nagyvárosban és máshol is hasonló folyamatok zajlanak bizonyos szolgáltatások esetében. Az 1947-es államosításokkal ellentétben a folyamat az önkéntességen alapul - tette hozzá.

Az államosítások okáról szólva elmondta, hogy a budapesti vízellátás privatizációja után a szolgáltató adósságállománya nőtt, a szolgáltatás ára pedig gyorsan emelkedett, színvonala csökkent. Az ilyen esetek indokolják az állami közbelépést, és azt, hogy bizonyos szolgáltatásokat nem engednek át a privát haszonszerzésnek - mondta Varga Mihály.

Arra a felvetésre, hogy a kormány az utóbbi években többször összeütközésbe került az Európai Bizottsággal, pedig Magyarország a legnagyobb haszonélvezője az uniós támogatásoknak, Varga Mihály kifejtette: a magyar kormány arra kapott mandátumot a választóktól, hogy erőteljesebben képviselje a nemzeti érdekeket, így a kormány minden esetben a nemzeti szuverenitás fontossága mellett áll ki. Ezzel azonban a magyar kormány nincs egyedül az EU-ban, azt pedig, hogy "helyesen cselekedtünk-e, majd megmutatják a tavaszi választások" - mondta a nemzetgazdasági miniszter.