Ha nem várok, most lenne 24,5 millám

Elképesztő száguldást produkált a világ legelterjedtebb virtuális pénze, a bitcoin novemberben. Akinek volt a hónap elején, és megtartotta, annak most ötször annyit ér a pénze, amely mögött azonban semmilyen jegybank nem áll. Magyarországon is egyre többeket érdekel a bitcoin, van, aki épp az állam elől menekül a virtuális pénzvilágba, pedig az eredeti funkciójára, a fizetésre itthon még szinte nem is lehet használni.

„5 BTC eladó Mtgox középárfolyamon, kisebb, minimum 1 BTC tételekben is. Fizetés utalással vagy Budapesten készpénzben személyes átvétellel is” – áll az avatatlan szemeknek kínaiul hangzó apróhirdetésben, amelyet egy Domino nevű felhasználó adott fel idén augusztusban.

A BTC a bitcoin nevű elektronikus pénz rövidítése, olyan, mint a forintnál a HUF. A bitcoin egy 2009 óta létező virtuális pénz, amely egyre népszerűbb az internetes felhasználók között, leginkább azért, mert a bankokat kikerülve, kötelező tranzakciós díj nélkül lehet vele utalásokat végezni. Egyre több webáruházban fogadják el a hagyományos műszaki cikkektől a Virgin Galactic űrutazásáig. Az Mt.Gox egy japán kereskedő cég, amelynek felületén bitcoint lehet vásárolni vagy eladni hagyományos valutáért, így dollárért, euróért, jenért – az ott kialakult árfolyamot vehették figyelembe az utalásnál vagy a személyes átvételnél a Bitcoin.hu fórumában.

Az egyik érdeklődő augusztus második felében 119,5 dollárt ajánlott egy bitcoinért, vagyis darabonként körülbelül 26 ezer forintjába került volna akkor. Domino a múlt szerdán újabb hirdetést tett fel eladó bitcoinokról, éppen azon a napon, amikor a BTC árfolyama először lépte át az 1000 dollárt (körülbelül 220 ezer forint), azóta pedig egy időre jócskán e fölé is került. Mindez azt jelenti, hogy ha Domino várt volna az eladással fél évet, akkor az augusztusi bitcoinjait több mint nyolcszoros áron adhatta volna el. Ez az árfolyammozgás sokakat csábított arra, hogy az eredeti funkciója, vagyis a vásárlás helyett inkább befektetésnek, spekulációs céllal vegyék meg a virtuális pénzt.

Most lenne 24,5 millám

Domino az Origo megkeresésére azt mondta, utólag nem bánja, hogy augusztusban nem tartotta meg a bitcoint. Megbánta viszont, hogy nem mert előbb lépni. Azért vágott bele a bitcoinos üzletbe, mert a bankbetéteken hatalmas pofára esés érte. Negyedévre kötötte le a pénzét az akkor elérhető legjobb kamatra, és még két hét volt a lejáratból, amikor először elgondolkodott a bitcoinkereskedésen. Akkor nem törte fel a lekötését, de pórul járt, mert „a banki költség, Matolcsy-adó (tranzakciós illeték – a szerk.), eho” miatt nem hogy hozamot nem tudott elérni, de még 5000 forintot bukott is. „Ha nem várok, és kiveszem akkor, amikor jött a gondolat, és 100 dolláron veszek 2 milláért, és tartom, most pedig 1240 dolláron eladom, akkor most lenne 24,5 millám. Na, ezt megbántam” – mesélte, majd azt a tanulságot vonta le, hogy bármiben tarthatja a pénzét, de bankon kívül, mert ott jár a legrosszabbul.

Van, aki viszont még nála is rosszabbul járt. A brit informatikus, James Howells a Guardiannek elmesélte, hogy nyáron, „talán július közepén” kidobta az egyik merevlemezét, rajta 7500 bitcoinnal, pontosabban egy fájllal, amely a virtuális pénz kódjait tartalmazta. Ezzel – a novemberi, 1000 dolláros árfolyammal számolva – röpke 1,65 milliárd forintnyi vagyont dobott szó szerint a kukába. „Ismered azt az érzést, amikor kidobsz valamit, de az agyad mélyén az motoszkál, hogy ez egy rossz ötlet. Hát nekem tényleg volt ilyen érzésem” – mondta a lapnak, de a megbánás nem fogja visszahozni neki a gazdagságot.

A szenátuson átment

A jövőt persze senki sem látja, így augusztusban azt is kevesen tudhatták, hogy november folyamán 200-ról 1000 dollárra, vagyis az ötszörösére ugrik az árfolyam. A 2009 óta létező bitcoin száguldása kétszer kapott nagy lendületet idén novemberben. Először a hónap elején arra a hírre, hogy az Egyesült Államok szenátusa is megvitatja, hogy milyen veszélyeket rejt a virtuális, központ nélküli pénz, másodszor pedig november 18-án, miután a szenátorok az ülés után meglepően kedvezően nyilatkoztak a bitcoinról.

Ha csak arról lenne szó, hogy Szatosi Nakamoto japán programozó 2009-ben kitalált egy furfangos, a matematika istenének hódolók számára tökéletes szórakozást nyújtó játék pénzt, akkor a politikusok aligha szánnak rá egy bizottsági vitát. De a bitcoin nem állt meg itt, a szenátus, illetve annak belbiztonsági bizottsága azért ült össze, mert októberben az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) lekapcsolta a Silk Road nevű online kereskedőoldalt, és elfogták vélt tulajdonosát, mert azt gyanítják, az oldalon drogokkal is kereskedtek. Az FBI lefoglalt egy 114 ezer bitcoin kódjait tartalmazó szervert, ez akkor 6 milliárd, a mostani BTC-árfolyamok mellett már 25 milliárd forintot ér.

Ezzel a szoftverrel lehet utalni a pénzt Forrás: Origo

Az eset miatt összeültek ugyan a szenátorok, de a meghallgatás végül a bitcoin előnyére vált. A bizottsági ülés üzenete ugyanis nem az lett, hogy a virtuális pénzek az alvilágot segítik, hanem a kormány bizonygatta, hogy képes felügyelni ezt a piacot is, példaként felhozva éppen a Silk Road lebuktatását. Ezzel viszont kimondatlanul is hitelesítették a bitcoint és a többi virtuális pénzt, azt üzenve az embereknek, hogy biztonságban tudhatják a vagyonukat akár a virtuális térben is. A Theverge.com szerint az amerikai igazságügyi minisztérium szakjogásza a bizottságnak azt mondta, „még mindig a készpénz a legjobb közvetítő az alvilágban”.

Majdnem vettem valamit

A bitcoin rendszere nem csak az árfolyamra spekulálók számára vonzó. Eredetileg egyszerű vicces feliratú pólókat gyártó boltok fogadták el a pénzt, de az idén egyre több webáruház csatlakozik az elfogadók köréhez. Az elérhető lista szerint az elfogadó szolgáltatók között van pizzéria, masszázs, aukciósház, elektronikai webáruház és pornóoldal is. Számukra azért vonzó a bitcoin, mert a virtuális pénz használatának nincs költsége, míg például a bankkártyás fizetésnél komoly jutalékot vonnak le a bankok. A bitcoin hivatalos oldala viszont felhívja a figyelmet, hogy a táguló elfogadói kör ellenére még mindig csak kísérleti fázisban van a rendszer.

Az egyik komoly kockázat az árfolyam-ingadozás. Egyes amerikai boltok lehet, hogy elfogadják a bitcoint, de attól még dollárban gondolkodnak, hiszen például egy laptopáruház a gyártótól jó eséllyel dollárért veszi meg a terméket, amit aztán továbbadhat bitcoinért. Igaz, hogy a novemberi száguldással mindenki jól járt, akinél volt bitcoin, de egy bolt számára az ilyen szélsőséges árfolyammozgás kiszámíthatatlanná teszi az üzletet. Novemberben megötszöröződött az árfolyam, de volt olyan nap is a bitcoin történetében, amikor 60 százalékot esett – és senki nem tudja megmondani, megtörténik-e ez a jövőben.

A bitcoinnal foglalkozó Fülöp Kornél szerint az árfolyamprobléma nagyon is valós, mert a webáruházak azzal igyekeznek csökkenteni az ingadozásból fakadó kockázatot, hogy a ténylegesnél sokkal rosszabb (számukra kedvezőbb) árfolyamon váltják a BTC-t. „Egy honlapon én is majdnem vásároltam valamit 10 dollár (körülbelül 2200 forint – a szerk.) körüli összegért, de annyira rosszul váltották a bitcoint, hogy erről inkább letettem” – mondta.

Pár elfogadóhely Magyarországon

Magyarországon a bitcoinos fizetés még csak a kezdeti lépéseknél jár. Az érdeklődés viszont megvan. Domino elmondta, hogy tőle vettek már informatikusok kísérleti jelleggel BTC-t, hogy elkezdhessenek webshopoknak fejleszteni.

Az Origo csupán néhány elfogadóhely nyomára bukkant. Galambos Gergely fotósnál néhány hónapja lehet fizetni BTC-vel, de elmondása szerint még csak egy olyan érdeklődő találta meg, aki bitcoint akart vásárolni tőle, fizető vendége ebből nem volt. Azt gondolta, annyira pörgő üzletről van szó, hogy biztosan jönnek majd megrendelők, de nem jöttek, és "lehet, hogy soha nem is fognak". A kiábrándultságát részben azzal magyarázta, hogy a bitcoinos vásárlások drágábbak, mint ha hagyományos pénzzel veszi meg ugyanazt az ember – ez az árfolyam-ingadozás miatti óvatoskodás hatása. Ő maga úgy áraz, hogy fotózás végén meghatározza forintban, mennyibe került a munka, erre rátesz 5 százalékot az átváltás és az árfolyam-ingadozás miatt, ezt átváltja a Budapest Bank dollár-forint árfolyama szerint, a dollárt pedig az Mt.Gox árfolyama alapján bitcoinra. "Egy kicsit macerás így" - vallotta be, hozzátéve azt is, hogy az 5 százalék már kevés is ahhoz képest, hogy mekkora volt az ingadozás novemberben.

Az Önökért Brókerház Független Biztosításközvetítő még csak kísérletezik az elfogadással, a honlapon még nincs feltüntetve, hogy lehet fizetni bitcoinnal. „Nem látom át, hogyan működik” – vallotta be férfiasan Lipcsei József ügyvezető, akit a fia győzött meg, hogy vágjanak bele a bitcoinos fizetés meghonosításába. „A gyereknek mindig igaza van” – indokolta meg, hogy miért bólintott rá, amikor 24 éves fia előállt azzal, hogy a bitcoin a „jövő pénze”. Lipcsei József csak egy kísérletnek fogja fel az elfogadást, ami olyannyira veszélytelen volt eddig, hogy még senki se jelentkezett a virtuális pénzzel. A jövőben azt várja a fizetési lehetőségtől, hogy ügyfeleket szerez majd, mert aki bitcoinnal akar fizetni biztosításért, az talán majd őt találja meg először. A kockázatokkal, mint például az árfolyam extrém mozgása, még nem számol, és a fiára bízza, hogy átlássa a rendszert. A befektetési arannyal is foglalkozó Lipcsei József egyelőre még nem is pénzként, hanem egyfajta befektetésként fogja fel a bitcoint. „Az aranyat se tudom továbbutalni vagy fizetni vele” – vont párhuzamot.

Hasonló helyzetben van az Emident fogászat is, amely februárban tette lehetővé a bitcoinos fizetést. Azóta nem volt egyetlen virtuális pénzzel fizető vevő sem, de volt egy érdeklődő, aki végül nem jött el. A rendelő vezetőjét, Rippel Emíliát is a fia beszélte rá, hogy kezdjék el elfogadni a pénzt, és bízik is benne, hogy forgalom is lesz a segítségével. "Elég nagy dolog lesz, ki kell várni" – mondta magabiztosan.

Mint az arany

A Hungarian Bitcoin Broker néven futó nem hivatalos váltó is megerősítette, hogy nála sokan vesznek kíváncsiságból kis tételben bitcoint, és sokan visszajönnek, hogy többet vegyenek, "nem titkoltan befektetési szándékkal". Volt olyan ügyfele, aki spekulálni akart a gyorsan emelkedő árfolyammal, de volt, aki azt mondta, három–öt évre tervez. A váltó szerint elképzelhetők esések az árfolyamban, mert előfordulhat, hogy meginog a bizalom a bitcoinban, ezért nem is tanácsolja senkinek, hogy mindent erre tegyen fel. Az összeomlástól ő nem fél, inkább "abban látom a veszélyt, hogy jön helyette valami új és jobb, és az átveszi a helyét, fokozatosan". Az összeomlástól a vevői sem tartanak, sőt, elmondása szerint volt olyan, aki éppen azért vett bitcoint, mert attól félt, hogy az állam ráteszi a kezét a megtakarításaira, vagy egy újabb válságban leértékelik a forintot.

„A bitcoin egyelőre inkább befektetés, mint valódi deviza” – erősítette meg a Bitcoins.hu oldalt üzemeltető Kemecsei Gábor, a másik tényleges elfogadóhely, a Medián közvélemény-kutató webdiagnosztikai üzletágának ügyvezetője. Szerinte a magyarok egyelőre elkölteni sem nagyon tudják az e-pénzt, mert nincs hol. Nem is éri meg fizetni vele, amíg ilyen tempóban emelkedik az árfolyam – viszont, ha ülnek rajta az emberek, akkor az meg nem segíti a bolti elfogadás elterjedését. A Medián Webdiag Kft. két éve elfogadná a BTC-t, de még senki nem fizetett vele, inkább csak néhányan érdeklődtek, hogy mi is az a bitcoin. Az informatikai cég is inkább úgy fogja fel, hogy egy jól mutató üzenet az elfogadás, mert azt sugallja az ügyfeleknek, hogy az élen járnak egy új technológia meghonosításában.

Kemecsei Gábor szerint a bitcoint befektetésként kell figyelembe venni az adózásnál, így annak, aki szép árfolyamnyereséget ér el, és ebből jövedelme származik, az adóbevallásában szerepeltetnie kell, hogy honnan folyt be az összeg. Az adózásról megkérdeztük az adóhatóságot is, de későbbre ígértek választ – egy későbbi cikkben írunk majd erről.

Bányászok és bujdosók

A bitcoinokat három módon lehet beszerezni. Vagy úgy, hogy valaki vált hagyományos devizáért (általában a nagyobbakat fogadják el, dollárt, eurót, jent, fontot, de forintot még nem). Kemecsei szerint a hivatalos váltók, mint amilyen az Mt.Gox, csak regisztrált felhasználókkal állnak szóba, nekik még a lakcímet is meg kell adni, hogy bármilyen visszaélés visszakereshető legyen. Ezzel szemben az olyan váltók, mint Domino, bizalmi alapon működnek: voltak váltók a bitcoinos fórumon, akik vállalták, hogy a vevő orra előtt utalják el a cserélt bitcoinokat.

Ezzel a szoftverrel "bányásszák" a bitcoint Forrás: Origo

A váltók óvatossága viszont éles kontrasztban áll a bitcoin rendszer alapjaival, mert a virtuális pénz azért is vonzó sokaknak, mert teljesen névtelenül lehet intézni a pénzügyeket. A felhasználóknak van egy titkos és egy nyilvános kódjuk, utóbbi olyan, mint egy bankszámla. Ha tranzakciót kezd róla, akkor azt mindenki láthatja, viszont csak a kódot, azt, hogy az kinek a nevéhez kötődik, azt nem, így teljesen anonim módon lehet használni. A webshopok is ezt a nyilvános kódot adják meg, amikor felkínálják, hogy náluk bitcoinnal is lehet fizetni. Ez a második módja a bitcoinszerzésnek – ha valaki átutal nekünk, például egy termék vagy szolgáltatás ellenértékeként.

A harmadik módszer az úgynevezett bányászás. A rendszer bonyolult matematikai feladványokat küld el azoknak, akik letöltik a „bányászó” szoftvert. Ez a szoftver arra kell, hogy titkosítsa a rendszert használók utalásait. A bányászoknak azért éri meg a számítógépüket feladványmegoldásra állítani, mert az átlagosan tízpercenként küldött feladatok első megoldója jutalmat kap. Ez kezdetben 50 bitcoin volt, ezt jutalmat körülbelül négyévente megfelezik – így ma 25 bitcoin a jutalom. Az 1000 dollár feletti árfolyam mellett ez azt jelenti, hogy aki gyors számítógéppel bányászik, azt egy megfejtéssel ma 5,5 millió forint körüli összeget kaphat.

Domino szerint egy átlagos számítógéppel már nem érdemes próbálkozni, mert egy egész iparág települt arra, hogy szupergyors számítógépeket adjon a bányászok keze alá. Ezek 4000–5000 dollárba (közel 1 millió forint) kerülnek, és rengeteg áramot fogyasztanak, de Domino szerint nagyon gyorsan elavulnak, mert 10-12 naponta emelik a feladványok nehézségét – vagyis egyre erősebb komputerek kellenek a jutalom eléréséhez. A bitcoin technológiájáról korábbi cikkünkben olvashat bővebben.