Kik helyezkednek az ország egyik legjobb üzletéért?

Sok pénzt lehet keresni játékautomaták üzemeltetésével, és most új lehetőségek nyílnak erre. A nyerőgépezést tavaly szinte teljesen felszámoló kormány kilenc új kaszinó nyitására ad engedélyt. Ezek megszerzéséért már javában folyik a helyezkedés.

2012. október 9. egyfajta fekete nap volt a magyar szerencsejáték-szervezők számára. Aznap vált tilossá a játékautomaták üzemeltetése, ez pedig hatalmas csapás volt az addig évente akár milliárdokat is kereső vállalkozásoknak. A kormány csak három kaszinó fennmaradását engedélyezte az országban, a többieknek be kellett zárniuk.

Most – alig több mint egy évvel később – újra megnyílik a lehetőség, hogy mások is beszálljanak ebbe a jövedelmező üzletbe. Várhatóan kilenc új, kártyaasztalokkal és játékautomatákkal rendelkező kaszinó nyílhat meg, de hogy mely cégek kapnak engedélyt a működtetésre, az a jelek szerint kacskaringós úton fog eldőlni.

Két lehetőség

Novemberben módosították ugyanis a szerencsejátékról szóló törvényt, és az új szabályok értelmében már két módon is el lehet nyerni kaszinó működtetéséhez szükséges koncessziót. A törvény korábbi verziójában még csak a hagyományos pályáztatási módszer szerepelt. Ennek lényege, hogy a kormány közzétesz egy nyilvános és részletes pályázati felhívást, majd a nemzetgazdasági miniszter a minimum 60 napos határidő lejártáig beérkezett pályázatok közül kiválasztja a nyerteseket, döntéséhez pedig részletes és nyilvános indoklást fűz.

A novemberi módosítás azonban megnyitott egy új lehetőséget is a kaszinókoncessziók elnyerésére. Egyes cégek akár közvetlenül is tehetnek ajánlatot a nemzetgazdasági miniszternek, aki ennek elfogadásáról maximum 30 napon belül dönt. Arra azonban már nem tér ki a törvénymódosítás, hogy az így benyújtott ajánlatok nyilvánosak-e, vagy hogy Varga Mihálynak ebben az esetben is részletesen indokolnia kell-e a döntését.

Közvetlen ajánlattételre azoknak a cégeknek van lehetőségük, amelyek megfelelnek a törvényben megszabott néhány feltételnek: legalább 10 évet foglalkoztak Magyarországon szerencsejáték-szervezéssel, nincs és soha nem volt 30 napnál régebbi adóhátralékuk, és átlátható a tulajdonosi struktúrájuk. Ők számítanak – a törvény megfogalmazásában – megbízható szerencsejáték-szervezőnek.

Egy ilyen ajánlattétellel akár 5 koncessziót is el lehet nyerni, így az is lehetséges, hogy mind a 9 kaszinót két cég között osztja szét a kormány. Igaz, hogy egy pályázaton kívüli ajánlattevőnek kétszeres koncessziós díjat kell fizetnie, ez azonban csak rövid távon jelent terhet, mert a novemberi módosító azt is előírta, hogy a koncessziós díj mostantól minden kaszinó esetében leírható a játékadóból.

A bűn kilenc napja

Az Origo beszélt több, a szerencsejáték-üzletben korábban, illetve jelenleg is érdekelt cég képviselőjével, akik úgy számolnak, hogy nem lesz nyilvános pályázat, hanem a megbízhatóak közül kerülnek majd ki a befutók. Szerintük az Országgyűlés biztosan nem alkotta volna meg ezt a kategóriát, ha hagyományos úton akarná pályáztatni az üzemeltetőket. Ezért most leginkább azon igyekszik mindenki, hogy megbízható szerencsejáték-szervezőnek minősüljön, és pályázaton kívüli ajánlatot tehessen a nemzetgazdasági miniszternek.

Ez azonban nem annyira egyszerű, hiszen még a legtisztábban működő szerencsejáték-szervezők közül is sokan halmoztak fel adóhátralékot közvetlenül a játékgépek betiltását megelőzően. Ennek oka főleg az, hogy amikor nyilvánvalóvá vált, hogy 2012. október 9-én leáldozik a játékautomatáknak, több játékterem-tulajdonos úgy döntött, hogy az októberi játékadót már nem fizeti be. Még azok is rosszul jártak, akik arányosították az adó mértékét, és 10 nap működésért csak az egyhavi adó harmadát utalták, a törvény ugyanis előírja, hogy ha egy játékgép akár egyetlen napot is működik, az egész havi játékadót be kell fizetni utána.

Van azonban több kisebb, csak néhány gépet üzemeltető cég, amely befizette a 2012. októberi játékadót is. Ők azok, akikre most hajtanak a komoly infrastruktúrával rendelkező, de adóhátralékot felhalmozó nagyobb vállalkozások, amelyek a saját nevükben nem küldhetnének koncessziós ajánlatot a Nemzetgazdasági Minisztériumba. A piacot ismerő forrásaink szerint jelenleg is zajlik az ilyen, jó hírben maradt kis cégek felvásárlása.

A játékosok

Az adótartozási szabálytól eltekintve a korábbi játékterem-tulajdonosok nyilvánvaló előnyökkel rendelkeznek. A cégek vezetői komoly kapcsolati tőkével rendelkeznek, kiigazodnak a magyar jogszabályok között, ráadásul sokuk nem adta el minden nyerőgépét, raktáraikban automaták százai várják az újrakezdést.

Valódi verseny tehát valószínűleg azok között a régi vállalkozások között lesz majd, amelyek bevételek nélkül is el tudtak vegetálni az elmúlt egy évben. Ez kétféleképpen volt lehetséges: ha a szerencsejáték-szervező egy nagyobb nemzetközi lánc részeként működött, az anyavállalat pedig nem zárta be itteni cégét annak reményében, hogy egyszer majd visszatérhet a magyar piacra, és abban az esetben, ha a magyar tulajdonosnak nem csak a szerencsejáték-iparból származtak bevételei, így fenn tudta tartani szerencsejáték-szervező vállalkozását.

Az előbbire lehet példa az Admiral játéktermeket üzemeltető osztrák Novomatic vagy a német Gauselmann-csoporthoz tartozó Merkur Hungary. A Novomatic egyébként nyerőgépek és nyerőgép-tartozékok gyártásával is foglalkozik, magyarországi jövőjükre vonatkozó kérdéseinkre pedig azzal válaszoltak, hogy kaszinóüzemeltetésben a szerintük bizonytalan jogszabályi környezet miatt egyelőre nem gondolkodnak, inkább gépek és kaszinómenedzsment-rendszerek bérbeadásával szeretnének piacon maradni. A Magyarországon 1996 óta jelenlévő Merkur Hungary szintén beszállhat a versenybe, de korábbi 14 termük bezárása és dolgozóik többségének kényszerű elküldése őket is súlyosan érintette.

Az Opten cégadatbázis szerint az egykor 14 játéktermet, köztük a híres budapesti Lidót működtető Game World is létezik még, bár honlapjukon egy meglehetősen borús, 2012. októberi búcsúzó szöveg fogadja a látogatót.

A potenciális indulók között van a debreceni focicsapat, a DVSC tulajdonosa, Szima Gábor cégcsoportja is. A Szima-birodalom több lábon áll, a Loki révén a sportból is származnak bevételei, emellett szállodákat is üzemeltet. Szima szerencsejátékos cégeinek többsége a cégadatbázis szerint még aktív, így az MSZ Kaszinó és a Gold Run Kft. is. Az üzletembert próbáltuk elérni, céges érdekeltségeinek küldött megkereséseinkre azonban cikkünk megjelenéséig nem reagált.

A tiltás előtt szintén nagy, magyar tulajdonú hálózat volt a Central Casino is. Míg Szima inkább a keleti régióban, az 1995-ben alapított Central Casino cégcsoport elsősorban az ország nyugati részén volt komoly szereplő. Az Opten cégadatbázis szerint a cég jelenleg felszámolás alatt áll, persze ettől még lehetséges, hogy egy másik vállalkozáson keresztül hatalmas infrastruktúráját felhasználva a Central visszatérjen a szerencsejáték-bizniszbe.

Csötönyi Sándor, a Central Casino vezérigazgatója az Origo kérdéseire azt mondta, hogy a cégen belül még nem dőlt el, hogy megpróbálkoznak-e a kaszinónyitással, de "a tulajdonosi körben vannak emberek, akik szeretnének visszatérni a szerencsejáték-üzletbe". A Central raktáraiban ma is 1500 nyerőgépet tárolnak, amelyeket bármikor újra be tudnak üzemelni.

Addig hová?

Nem világos, hogy mikor dől el a koncessziók sorsa, de az eljárási határidők miatt január közepe előtt valószínűleg nem lesz döntés. Az új kaszinók megnyitásáig három helyre mehetnek azok, akik kipróbálnák a szerencséjüket. A Szerencsejáték Zrt. Tropicanája és az egy luxemburgi cég tulajdonában álló Las Vegas Casino a fővárosban működik, egy osztrák szerencsejáték-szervezőnek pedig Sopronban van kaszinója.

Utóbbi megy a legrosszabbul, de 2012-ben még így is 22 millió volt a Casino Sopron adózott eredménye 1,2 milliárdos forgalom mellett. A Tropicana és a Las Vegas viszont tényleg szárnyal: előbbi 1,9 milliárdos bevétellel 747 millió forintos nyereségre tett szert tavaly, utóbbi pedig 3,9 milliárdos forgalommal 581 milliós adózott eredményt produkált. A Las Vegas Casinót birtokló luxemburgi cég egyébként sajtóértesülések szerint Andy Vajnáé, ennek megerősítéséhez napokkal ezelőtt megkerestük a kormánybiztost, de egyelőre nem küldött választ.

(Cikkünk megjelenése után beérkezett válaszában Vajna leszögezte, hogy a Las Vegas még mindig az ő érdekeltségi körébe tartozik.)