Szorul a hurok az energiacégek nyakán

A bejelentett, sorban harmadik rezsicsökkentés tovább növelné az energia szolgáltatók - már most is tetemes - veszteségeit. A piaci szereplők szerint a terv egy üzenet is lesz a külföldi tulajdonosoknak, hogy adják el érdekeltségeiket.

Elképzelni sem tudják az energetikai piac szereplői, hogy milyen számításokkal támasztaná alá a rezsicsökkentesét következő szakaszát a kormány. Az Origónak egyik érintett szolgáltató sem kívánt névvel nyilatkozni, azt azonban mindegyikük valószínűsítette, hogy a gombhoz keresik a kabátot: a kormány eltökélte magát az újabb rezsicsökkentés mellett, és csak utána kezdi keresni a szakmailag alátámasztható megvalósítást.

Az eddig kétszer alkalmazott módszer harmadik bevetése azt jelentené, hogy a kérdéses összeg teljes egészében veszteségként jelenne meg a cégek lakossági ágánál. Azt még nem lehet megállapítani, hogy az egyes társaságokat mennyire roggyantja meg a harmadik rezsicsökkentés, a szakértők azonban emékeztetnek: az első csökkentéskor 52 milliárdot kellett juttatni a távhőszolgáltatóknak, hogy azok ne dőljenek be.

Az eddigi kétszer 10 százalékos rezsicsökkentés az Elmű Nyrt.-nek például kétszer 20 milliárd forintjába került. A társaság megpróbálta ellensúlyozni a kiesést a vállalati ügyfeleinél, a szabad piacon azonban várhatóan csak 1-2 milliárdot tud növekedni az idén. Szinte minden hazai energiaszolgáltató ezt a taktikát próbálta folytatni - körülbelül ugyanilyen hatásfokkal.

Adott esetben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ezt a renitens magatartást is vizsgálhatja, illetve kimutathatja, hogy a szolgáltatók a rezsicsökkentés egy részét mégis a lakosságra hárították. A cégek ezt a csoportszintű megközelítést erősen kritizálják. "Ennek analógiájára mondhatjuk azt is, hogy Magyarországon az egészségügy jól finanszírozott, mert 'csoportszinten nézve' a költségvetési hiányt kordában tartottuk" - mondja az egyik érintett cég képviselője.

A legkevésbé súlyos helyzetben a gázzal és árammal egyaránt kereskedő társaságok vannak. „Az árampiacon nincs olyan nagy szezonális ingadozás, mint a gázban, illetve az áramfogyasztás a nyári hónapokban a sok légkondicionáló miatt mostanában emelkedik, összességében pedig csoportszinten is könnyebb kihozni a kedvezőbb számokat” – mondta egy szakértő. A gáz azonban szezonális, és még a felhasználása is csökken. A legrosszabb helyzetben a csak gázzal kereskedő Tigáz van, amely 2011-ben még csak 7 milliárdos, tavaly már 75 milliárdos mínuszban volt, idén pedig várhatóan még rosszabb eredménnyel zár.

A veszteségek alaposan csökkentik a cégek jövőbeni várható értékét, vagyis elvileg kedvezőbb felvásárlási célponttá teszik azokat. A piacon biztosra veszik, hogy az állam előbb-utóbb vételi szándékkal lép majd fel, és a tulajdonában lévő MVM-hez szeretné terelni az így megvett társaságokat. A legutóbbi rezsicsökkentés az MVM-nek is 20 milliárdjába került.

Minden oldalról szorul a hurok, mert a rezsicsökkentés mellett az új törvények szerint már azt sem írhatja le a kiadások között egy cég, ha egy markoló valahol átvág egy vezetéket, vagy fény derül arra, hogy a fogyasztó az áramot lopja, emellett pedig a közműadó is növeli a költségszintet.

A piaci hangulat egyértelműen az, hogy a harmadik rezsicsökkentés elsősorban egy újabb üzenet lesz a külföldi kézben lévő energiacégek tulajdonosainak, hogy adják el érdekeltségeiket.