Itt a Mikulás! De hol marad a Mikulás-rali?

Vágólapra másolva!

Nem csak a gyerekek, hanem a tőzsdések számára is mesés ajándékokkal kecsegtet a Mikulás, amennyiben hiszünk a szakmai körökben csak "Mikulás-ralinak" nevezett jelenségben. Ha valóban működik a Mikulás-rali hatás, akkor mesés hozamok jöhetnek hetek alatt. Vagy idén elmarad a Mikulás-rali és csúnyán hoppon maradunk?

Cinkotai Norbert

Vágólapra másolva!

részvénypiac Mikulás

Amint az utolsót hajtjuk naptárunkon, és nekivágunk a decembernek, szinte valamennyi tőzsdésnek egyből eszébe jut: Kezdődik a Mikulás-rali! A Mikulás-raliról már-már legendák keringenek a tőzsdén, miszerint a „leleményes” befektetőnek ilyenkor semmi mást nem kell tennie, mint december elején jól bevásárolnia, aztán az ünnepek közötti mézeskalácsozás közepette elégedett mosollyal számolni a pénzt, amit a „szokásos” decemberi emelkedés eredményez. Mitől van ez az egész? Ennyire egyszerű lenne? Idén is lesz? Nos, ezekre a kérdésekre keressük most választ.

Mikulás-rali? Az meg mi?

A Mikulás-rali jelenséget az egyik legerősebb szezonális hatásnak tartják a részvénypiacon, ami alapvetően arról kapta nevét, hogy a tapasztalatok szerint decemberben a piacok hajlamosak az átlagnál nagyobb emelkedéseket produkálni. Így lényegében ez olyan, mintha a Mikulás hozná a profitot. Elsőként a jelenségre Yale Hirsch hívta fel a figyelmet, 1972-ben megjelent The Stock Trader’s Almanac című kiadványában.

Hallgassa meg befektetési klubunkon, mibe fektetnek a profik év végén!

Időpont: 2013. december 16., 17:30

A rendezvény INGYENES

Mitől lehet a Mikulás-rali?

Valójában persze szó sincs arról, hogy a Mikulás létezik, és míg másoknak virgácsot, addig a befektetőket busás hasznot hoz. A Mikulás-rali jelenség ugyanis több tényező szerencsés együttállásának következménye, melyek nagyon is racionális döntések következménye:

Általában a karácsonyi hangulatban valamelyest nagyobb az optimizmus és jókedv az emberek között, ami növelheti a keresletet a részvények iránt.
A legtöbb vállalat ilyenkor osztja ki az éves bónuszokat, amit sokan befektetésként a részvénypiacon helyeznek el. Szintén a keresletet növelve a papírok iránt.
Sok befektető próbálja optimalizálni portfólióját az adózási szempontok miatt, így nagy nyomás helyeződhet bizonyos papírokra az év utolsó hónapjaiban (pl. november), melyek esetleges decemberi megszűnése után gyorsan felpattanhat annak árfolyama.
Nagyon sok alapkezelő decemberben már nem kereskedik, inkább „szabadságolják” magukat januárig. Akik azonban a piacon maradnak, általában azért teszik ezt, mert úgy gondolják, lehet még hozamot elérni, vagyis alapvetően nagyobb lesz az optimizmus a piaci szereplők között.

Tényleg működik? Tényleg működik!

Sokan jogosan teszik most fel a kérdést, ha tényleg ennyire egyszerű, akkor miért nem csinálja ezt mindenki? Mi sem lenne egyszerűbb, fognánk az összes pénzünket, és mondjuk hatalmas tőkeáttétellel felvéve a pozíciót máris óriási nyereséget könyvelnénk el. Ha azonban jobban belegondolunk, általában a tőzsdei igazságok (sok más empirikus tapasztalattal együtt) csak addig működnek, míg kevesen figyelnek rájuk.

Pedig ha a következő ábrát megvizsgáljuk, akkor látható, az 500 legnagyobb amerikai vállalatot tömörítő S&P 500 általában jól szerepelt decemberben, az elmúlt 50 évben 37-szer, tehát az esetek közel 75 százalékában tudott emelkedni. Átlagosan egyébként 1,5 százalékot, ami azért annyira nem nevezhető gyenge hozamnak egy hónap alatt. Sőt!

Ha a többi hónapra is elvégezzük a hasonló értékelést, akkor fenti állításunk megerősítést nyer, a decemberi hónap ugyanis szinte a legerősebbnek számít az évben, igaz, április még ennél is jobb. Áprilisban ugyanis még ennél is nagyobb, átlagosan 1,56 százalékos hozamokat lehetett elérni az elmúlt 50 évben, de a decemberi 1,52 százaléktól nem tekinthetjük szignifikánsnak az eltérést.

Még egy kis érdekesség

A Mikulás-rali hatás tehát látszólag működik, ám nem árt figyelembe venni egy fontos dolgot. Ha ugyanis mindenki hisz a Mikulás-raliban, akkor már jóval előtte, például novemberben elkezdhetnek a befektetők bevásárolni, ami természetesen felhajtja az árakat. Így pedig bár látszólag a jóslat önbeteljesítővé válik, mégis időben korábban valósul meg a piacokon a Mikulás-rali.

Ennek szellemében megvizsgáltuk az S&P 500 elmúlt 50 évre vonatkozó havi teljesítményét, mind a decemberi, mind pedig a novemberi hónapokra. A könnyebb szemléltetés érdekében 5 éves mozgóátlagokat számoltunk ki a november és decemberi hónapokra is, így megkaptuk, hogy pl. az 1991-ig tartó 5 évben, decemberben átlagosan 5 százalékot erősödött az S&P 500, míg novemberben átlagosan 1,4 százalékot gyengült.

Az adott hónapok legutolsó 5 évben látott átlagos teljesítményei között pedig viszonylag érdekes, ciklikus kapcsolat figyelhető meg. Ha ugyanis decemberben elkezd átlag felett teljesíteni a piac, akkor novemberben hajlamos átlag alatti emelkedéseket, vagy épp visszaeséseket produkálni az index. Ebből pedig azt a következtetést vonhatjuk le, ha novemberben már "elszalad" a piac és jól mennek a részvények, akkor a Mikulás-rali bizony jó eséllyel maradhat el.

Ha pedig már statisztikai adatokat vizsgáljuk, akkor muszáj hozzátennünk, 2013-ban bizony nem szerepelt rosszul novemberben az S&P 500, az elmúlt évek novemberi rossz teljesítményében tehát könnyen lehet, hogy most értünk el a fordulóponthoz. Ebből pedig akkor az következhet (a számítások szerint), hogy a jó decemberi szereplésnek lassan vége lehet, és a következő években nem igazán lesz majd Mikulás-rali a tőzsdén.

Összességében tehát elmondható, noha a Mikulás-ralinak valóban lennének racionális okai, a befektetők sok esetben már előre felhajthatják az árakat, melyek aztán a decemberi ünnepek közepette már nem igazán mozdulnak feljebb. Pont annyi esetben, ami már elegendő ahhoz, hogy kijelenthessük: Aki vakon bízik a Mikulás-rali jelenségben, az legalább annyira tévhitben él, mint az, aki még hisz a Mikulásban.