"Még jőni kell, még jőni fog”
Itt lehet az idő egy újabb átmeneti korrekcióra az S&P500 indexben. Az index utoljára idén nyáron szenvedett el 5 százalékos, illetve szeptember-októberben egy majdnem 5 százalékos esést, de vaskosabb, például 10 százalékot megközelítő korrekcióra 2012 nyara óta nem is volt példa. Ez persze még nem jelenti, hogy pont most jön a kanyar lefelé, de vannak még érvek a tarsolyunkban.
A befektetői hangulat is kezd átbillenni a túlzóan pozitív irányba. Az AAII szentimentfelmérésében az optimisták vannak túlsúlyban a trendeket kisimító negyedéves mozgóátlag alapján, ráadásul utoljára 2013 elején állt ilyen szinten a mutató. Az optimista túlsúly csúcsai nagyjából egybeestek az S&P500 index lokális csúcsaival, így érdemes a mutatóra odafigyelni.
Nem mondhatjuk extrémnek az optimista befektetők túlerejét még, a 2012 tavaszi és 2011 eleji csúcsoknál sokkal nagyobb volt a "bikák” túlsúlya. Az S&P500 index és a kisbefektetői hangulat közötti kapcsolat ráadásul meg is bicsaklott idén nyáron, amikor az index úgy kúszott újabb csúcsokra, hogy közben egyáltalán nem domináltak az optimista vélemények, az AAII indexei ide-oda csapkodtak egyik hétről a másikra.
Markáns divergencia rajzolódik ki, ha azt vizsgáljuk, hogy a részvények hány százaléka mozog a 200 napos mozgóátlag fölött és ezt összevetjük az S&P 500 emelkedésével. A szétválás azt mutatja, hogy az egyedi részvények veszítik el erejüket és a piacot csak pár nagyobb komponens próbálja húzni.
Lefelé konyul az index
A napi grafikonon markáns trendfordító alakzatot rajzolt az S&P500 index, a szeptember óta épített emelkedő ékből fordult lefelé előző hétfőn. Viszonylag rövidebb távú alakzatról van szó, ezért a "hatása” is rövidebb időre szól, de az ebből számítható célár alapján 1740-1750 pont közelébe süllyedhet a benchmark.
Az 1800 pont meghódítása ráadásul nagyon emlékeztet az augusztusi, 1700 pontos csúcsra is. Akkor az index alig egy-két napig tudott megkapaszkodni a "lélektani” szint felett, és onnan lefordulva közel 100 pontos esést mutatott.
Az MACD és az RSI indikátor egyaránt negatív divergenciát mutat, azaz az újabb és újabb indexcsúcsok mellett sem kapaszkodtak feljebb az indikátorok. Ez az RSI esetében érthető, hiszen meghatározott határok (0 és 100 pont) között mozoghat a mutató, de az MACD elvileg nincs ilyen korlátok közé szorítva, így a divergenciája is beszédes, a lendületes emelkedés megtörését sejteti előre.
Távolabbról rátekintve a napi grafikonra több fontos támaszszint is kirajzolódik, ami a masszív esésnek gátat szabhat. A novemberi, 1750 pont körüli mélypontot erősíti az 50 napos mozgóátlag. Ha ezeket a támaszokat törné az index, akkor viszont könnyen az 1700-1710 pont körüli támaszzónában találhatja magát (ez az augusztusban látottal megegyező nagyságú korrekciót jelentene).
Ha azonban ismét emelkedni kezdene az index, akkor a korábbi történelmi csúcs fölött, 1818-1820 pont körül érdemes lehet zárni a pozíciót.
Előreszaladt a piac nagyon
Érdekesen megerősíti a korrekció lehetőségét a heti grafikon is. Az RSI indikátor mélyen a túlvett zónában járt, és épp kilépni készül onnan, ami ennél az indikátornál erős eladási jelzésnek számít. 2011 óta látott hat hasonló esetből ez ötször jól jelezte előre az átmeneti, pár hetes, esetleg egy-két hónapos visszaeséseket, és egyedül 2013 tavaszán viccelte meg azokat, akik botor módon kizárólag erre az egy jelzésre alapozva nyitottak short pozíciót.
Azt sem szabad kihagyni a számításból, hogy az igazán hosszú távú emelkedő trend lényegesen mélyebben, 1600 pont környékén húzódik. Ehhez képest az elmúlt egy évben látott emelkedés meglehetősen meredeknek tűnik. Semmi garancia persze arra, hogy éppen most veszi célba ezt a trendvonalat az index, úgyhogy nem erre építjük az elsődleges taktikánkat.
Hogyan lehet megvalósítani az öteltet?
A legfontosabb kockázatunk, hogy erőteljes "bika”, azaz emelkedő piacon kacérkodunk a shortolással. Az általában követett, és szép sikereket hozó filozófiánkkal ez ellentétes, ezért csak azoknak érdemes az S&P 500 esésén gondolkozni, akik hajlandóak elviselni az extra kockázatot. Ed Seykotát idézve néha meg kell szegnünk a saját szabályainkat, ezért most belevágunk ebbe az ötletbe.
Az S&P 500 indexet az Investor Trader kereskedési rendszereiben a következő ETF-eken, illetve certifikáton keresztül lehet shortolni (rövidre eladni):
NYSE Arca
Proshares Short S&P 500 (SH): Egyszeres tőkeáttétellel rendelkező, dollárban kereskedett short ETF.
Proshares Ultrapro Short S&P 500 (SPXU): Háromszoros tőkeáttétellel rendelkező, dollárban kereskedett short ETF.
BÉT
EBSPTS08 certifikát: tőkeáttételes, forintban kereskedett certifikát, amelynek tőkeáttétele jelenleg 12,4-szeres (mivel forintban kereskedett termékről van szó, a forintárfolyammal kapcsolatos kockázatot is futjuk, azaz a forint erősödése akkor is ellenünk dolgozik, ha a mögöttes termék jó irányba mozog)
Investor Web: a Tőzsdei megbízások / Vétel Normál menüpont alatt a Tőzsde legördülő menüből válassza ki az NYSE Arca-t, majd pedig az Értékpapír legördülő menüben a megfelelő ETF-et. A megbízást minden egyéb tekintetben ugyanúgy kell kitölteni, mintha csak a BÉT-en adna vételi megbízást.
Investor Terminál: a Home Brokering / Új ajánlat menüpontra kattintva az Új ajánlat ablakban az Értékpapír legördülő menüiből először válassza ki az NYSE Arca-t, majd pedig a megfelelő ETF-et. Előfordulhat, hogy nem jelenik meg az aktuális árfolyam, ehhez az Instrumentumok / Globális szűrés menüpont alatt előbb fel kell vennie a szükséges ETF-et (a megbízást enélkül is beadhatja a részvényre).
Az ETF-ek és certifikátok kereskedése speciális kockázatokat jelent, így ha nem vagyunk biztosak működésükben, csak a lehető legnagyobb körültekintéssel lépjünk pozícióba. Az ETF-ek és certifikátok kereskedésével az Investor Trader ügyfelei a szemináriumsorozatában részletesen is megismerkedhet.