Mire nem képes 1000 tonna búza

Kirobbanóan jól sikerült a harmadik negyedév, a gazdaság az előző hónapokhoz képest szinte szárnyalt. A részletes adatokból azonban az látszik, hogy a növekedés döntő része annak köszönhető, hogy a tavalyi, szárazsággal sújtott évhez képest a mezőgazdaság jól termelt.

A kormányzat gazdaságpolitikájának köszönhetően a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állt – foglalta össze véleményét a Nemzetgazdasági Minisztérium a harmadik negyedév szerdán nyilvánosságra hozott részletes GDP-adatairól. A GDP 1,8 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ugyanekkor, ami nemcsak több, mint a második negyedéves 0,5 százalékos bővülés, de még a két héttel korábbi 1,7 százalékos gyorsbecslést is felülmúlta.

A magyar gazdaság kétségtelenül gyorsult, 2011 első negyedéve óta nem volt ilyen mértékű a bővülés, az viszont már erősen vitatható, hogy ehhez túl sok köze lenne a kormány gazdaságpolitikájának. A növekedés jelentős része ugyanis egyszerűen abból fakadt, hogy idén sokkal jobb volt a termés, mint a tavalyi szárazsággal sújtott évben.

Kicsi, de nagyot szól

A KSH részletes adataiból kiderült, hogy a mezőgazdaság 27,6 százalékkal nagyobb kibocsátásra volt képes a harmadik negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz képest. Ez önmagában 1,4 százalékkal növelte a GDP-t, az agrárszektor nélkül tehát csupán 0,4 százalék lett volna a növekedés. A második negyedévben, amikor megtörtént a „növekedési fordulat”, mezőgazdaság nélkül nemhogy 0,5 százalékos bővülés nem lett volna, de 0,4 százalékkal még mindig visszaesésben lett volna a gazdaság.

A mezőgazdaság által előállított érték Magyarország éves össztermékének csupán körülbelül 3 százalékát adja, az éves gazdasági növekedést vagy visszaesést mégis jelentősen tudja alakítani. Ábránkról kiolvasható, hogy az időjárás által befolyásolt mezőgazdaság mennyire meghatározó tud lenni az adott év teljesítményére.

2008-ban már a válság begyűrűzése előtt visszaesés lett volna, ha nincs extrém jó termés abban az évben, egy évvel később viszont már ráerősített a mezőgazdság is a nagy visszaesésre. 2010-ben visszafogta, 2011-ben segítette a növekedést az agrárszektor, tavaly pedig jelentősen ráerősített a visszaesésre a szárazság. Az idei kiugrás a tavalyi gyenge eredményt kompenzálja: alacsony szintről könnyű nagyot nőni.

Mezőgazdaság nélkül (bordó oszlop) alig van növekmény Forrás: KSH, Origo

Csendes eső, hosszú háború

Magyarországon a növénytermesztés tehát erősen időjárásfüggő. Részben a tőkehiány, részben az elaprózott birtokszerkezet miatt az öntözés nem olyan fejlett, mint például Hollandiában – mondta Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője. A hollandoknál az üvegházas termelés súlya sokkal nagyobb, így kevésbé vannak kitéve az időjárásnak.

A búzának kifejezetten kedvezett az idei időjárás, ennek köszönhetően 28 százalékkal több termett idén, mint tavaly: 2012-ben 4 millió tonnát takarítottak be a gazdák, idén 5,1 milliót. A legtöbb gabonaféle jobb termést hozott idén, és kukoricából is sikerült a tavalyi 4,8 millió helyett - az előzetes adatok szerint - 6 millió tonnát betakarítani.

A tavalyi szárazság okozta alacsony szintről most nagynak tűnik szerinte a fellendülés, de valójában csak arról van szó, hogy tavaly az átlagnál rosszabb év volt, idén pedig az átlagnál jobb. Nincs szó arról, hogy a mezőgazdaság hirtelen nagyot fejlődött volna – mondta Tardos Gergely. Összességében viszont az európai konjunktúra beindulóban van, nincs szükség újabb megszorításokra, a jegybank növekedési hitelprogramja is kicsit segíti a növekedést, a mezőgazdaság pedig most az első lökést jelentette az elemző szerint.

Az autógyárak felpörögtek

A mezőgazdaságnál valamivel kisebb, de szintén körülbelül a GDP 3 százalékát jelentő építőipar is jelentősen bővülni tudott a harmadik negyedévben segítve ezzel a növekedést. Az egy év alatt 7,3 százalékos növekedés megtörte az ágazat éveken át tartó lecsúszását. Emögött nem kis részben az áll, hogy az uniós pénzeket egyre gyorsabban kell lehívni, hogy ne ragadjanak be, ez pedig beindította az építkezéseket.

A másik húzóágazat az autógyártás volt. A járműgyártás szeptemberben több mint 27 százalékkal termelt többet az Audi-, a Mercedes- és az Opel-gyárak felpörgésével. Az autóipar természetesen ezt a mennyiséget nem Magyarországon értékesíti, így nem meglepő, hogy az ágazat exportértékesítése is ugyanekkora mértékben bővült. Bár a jelenlegi kormány idején adták át a három nagy német gyár új üzemeit, a beruházási döntéseket még korábban hozták meg, így nehéz a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájának betudni a GDP-re való hatásukat.

2014-ben kifulladhatunk

Peter Attard Montalto, a Nomura bank londoni elemzője az adatokból azt olvasta ki, hogy a magyar gazdaság kettészakadtsága tovább erősödött. A versenyképes exportágazatok felpörögtek, miközben a belgazdaság továbbra is recesszióban van. Ezt abból vezette le, hogy az export a harmadik negyedévre látványosan tudott növekedni, de a belső fogyasztás szinte alig változott. A háztartások a KSH adatai szerint pontosan ugyanannyit fogyasztanak a megtermelt javakból, mint egy éve. A beruházások növekedtek ugyan a tavalyi állapothoz képest, de a második negyedévhez képest romlott a helyzet.

Olvasatában mindez azt jelenti, hogy a felpörgés nagyobb részt az exportnak köszönhető. Az elemző javította az idei gazdasági előrejelzését 1 százalékos növekedésre, jövőre pedig 2,1 százalékos bővülést vár. Az egyes elemzőházak már ősszel elkezdték javítania az idei és a jövő évi előrejelzésüket, amellyel a kormány is eldicsekedett októberben.

A későbbi kilátásokban azonban erősen eltérnek a vélemények. Varga Mihály és az NGM tartós növekedési fordulatról beszélt, Montalto előrejelzése szerint azonban a bővülés 2014-ben kifullad, és 2015-ben már csak 1,3 százalékos növekedés várható. Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője a Világgazdaság múlt csütörtöki számában írt arról, hogy a gazdasági növekedést élénkítő eszközök, például a jegybanki hitelprogram kifutásával 2014 után előkerülhetnek a problémák.