Varga: A hipermarketek új kassza nélkül nem nyitnak ki januárban

Ha egy nagy kereskedőlánc nem szerzi be időben az új online kasszákat, akkor nem árusíthat január 1-jétől – figyelmeztette az érintetteket Varga Mihály. A miniszter beszélt az államadósságról is, amelynek bizottsági előrejelzését kissé másként olvasta, mint ahogy leírva áll.

Amelyik nagy bevásárlóközpont nem áll át az új pénztárgépekre, az nem fog kinyitni január 1-jén – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara csütörtöki rendezvényén. Aztán kicsit pontosított: „kinyithat, de nem árulhat, legfeljebb kiállítást tarthat”.

A miniszter szavait a német és magyar kamaratagok, érdeklődők csendben hallgatták a konferencián, egyedül a beszéd kasszacserés része után morajlott fel a publikum. A kormány az idén kötelezővé tette az adóhatósághoz bevezetett kasszákat a kereskedők számára. A 250 ezer kisebb kereskedő számára október 1-je volt a határidő, amíg kötelező volt leadni az új pénztárgép megrendelését, a nagyobb kereskedőknek (például hipermarketek) pedig december 31-ig kell átvenniük az új gépeket. A kereskedők szerint ez lehetetlen, főleg azért, mert a megrendelt gépek nem jutnak el addig hozzájuk.

Varga ezt a jajszót nem hajlandó meghallgatni, a csütörtöki rendezvényen azzal vágott vissza, hogy „az online kasszákat micsoda ellenállással szemben kell megvalósítanunk, de be fogjuk vezetni, fegyelemnek kell lenni”.

Félreértett bizottság

Varga több témát is érintett, így beszélt arról is, hogy a kormány nem kíván választási költségvetést készíteni. „Van egy papírunk Brüsszelből, hogy Magyarország nem kezd el osztogatni a választások előtt” – mondta, és hozzátette, hogy idénre 2,7-2,8 százalék körüli hiányt vár.

Összehasonlítva más országokkal, Magyarország közepes méretű újraelosztási aránnyal rendelkezik – ez a mutató azt jelzi, mennyi pénzt vesz el az állam, hogy újra elossza. „Magyarország nem nagy elosztási arányt szeretne elérni, hanem alacsony újraelosztás felé akar ellépni” – állította a miniszter.

Varga határozottan állította, hogy az államadósság csökkenő pályára állt, és kiragadta a 2010. második negyedévi 85,3 százalékos adósságrátát, amelyhez képest az „árfolyamtól függően 79-80 százalékos adósság” csökkenést mutat. A miniszter még azt is hozzátette, hogy az Európai Bizottság őszi előrejelzése is a kormány álláspontját támasztja alá, amely szerint csökkenő pályán van a magyar adósság.

Csakhogy a bizottság nem egészen ezt írta. A jelentés szerint a tavaly év végi 79,2 százalékos GDP-arányos államadósság 80 százalék fölé emelkedik idén – vagyis szó sincs csökkenő pályáról. A következő évekre valóban enyhe csökkenést vár Brüsszel, de ez korántsem olyan mértékű, mint amilyet a kormány a konvergenciajelentésben vár.

700 ezer megmentett

A foglalkoztatásról Varga elmondta, hogy 200 ezerrel nőtt a munkahelyek száma, és ennek fele a versenyszektorban jött létre, másik fele a közmunka és a külföldi munkavállalás hatása. Szerinte a közmunka nem probléma, mert legalább dolgozik az ember, és nem segélyből él. A külföldi munkavállalásról pedig azt mondta, „Magyarország nem egy bezárkózó ország, határaink nyitottak”. Pozitívumnak nevezte, hogy 1,7 milliárd eurót utaltak haza a külföldön dolgozó magyarok.

Varga elmondta a munkahelyvédelmi akció eredményeit is. Augusztusig 737 ezer ember után vették igénybe a járulékkedvezményt a munkaadók, ebből 225 ezer szakképzetlen, 136 ezer 25 év alatti, 330 ezer 55 év feletti, 17 ezer tartósan álláskereső, 29 ezer kisgyermekes munkavállaló volt.