Bizonytalanságot is hoz jócskán az új Ptk.

Az új Ptk. mindenek előtt jóval rugalmasabb a réginél, ám egyes változtatásai homályosak maradtak

Közel 40 ügyvéd dolgozott közel fél évig az új Polgári törvénykönyvön, habár maga a folyamat 15 évvel ezelőtt indult el. A szakemberek szerint az elvek és a szándék felől előre mutató kódex lett. De kontúrtalanság is akad bőven, és kritika is éri.

A DLA Piper jogászai sajtóbeszélgetésen osztották meg szakszerű benyomásaikat. Összességében megállapították, az új magánjogi kódex több sebből vérzik. Egyes hiányokat a precedens fog befoltozni: az hat vissza a jogra, amilyen megoldásokkal az egyes esetek élnek majd.

Az új Ptk. mindenek előtt jóval rugalmasabb a réginél, ám egyes változtatásai homályosak maradtak Forrás: [origo]

Monista felfogás

Az új Ptk. a felfogásában jelentősen eltér a régitől. A cél az volt, hogy a kereskedelmi jogszabályalkotás helyet kapjon benne, de ezt nem sikerült megugrani, az új szabályok között sok a tisztázatlan, a nehezen értelmezhető. A gazdasági törvényt úgy illesztették bele, hogy előtte feldarabolták. Az olvasó több helyről fogja összeszedni azt az információhalmazt, azokat a válaszokat, amelyeket korábban egyben megtalált.

A teljesítés

A régi Ptk. kevés korlátot támasztott a megállapodásoknak. Az új törvénykönyv ezzel szemben egy megállapodás sérülése esetén nem arra törekszik, hogy visszaállítsa az eredeti állapotot, mintha mi sem történt volna. Sokkal inkább próbálja jogszerűvé tenni a jogviszonyokat. A teljesítés irányába mozdult el.

Homályos jövő

A DLA Piper jogászai úgy vélik, sok a komoly torzulás. Ha egyszer az implementáció rossz, a fogadtatás bizonytalan, a jogszabály értelmezése pedig kontúrtalan, az vissza fog hullani a kódexgyártásra. „A fogadtatás megjósolhatatlan”, szögezték le a szakemberek, és hozzátették, elkapkodott a hatályosítás: a felkészülés rövid volt, az erőforrások korlátozottak.

Szegény régi Gt

Mint említettük korábban, a gazdasági törvény szétrobbant. Egy része módosítás nélkül bekerült a Ptk-ba, másik része szétforgácsolódott. Gyakorlati értelemben ez azt jelenti, előállhat az az eset, hogy a korábban egyetlen kompakt jogszabályt az új formájában két-három előre-hátralapozgatással találja meg a vállalkozó. Esetleg szörfözni kezd a neten. Ebben különösen az átgondolatlanság a zavaró.

A vállalkozói környezet

Tény, maga a törvénykönyv rugalmasabb lett, mint a 2014. március 15-éig hatályos változat. Zavaróan sok azonban a kontúrtalan fogalom. A Ptk. szabályaitól például el lehet térni, kivéve azokat az eseteket, ahol ezt a törvény kifejezetten tiltja, illetve például „hitelezők, munkavállalók, kisebbség nyilvánvaló érdeksérelme” esetén. Sem a kisebbség, sem a durva érdeksérelem nincs azonban definiálva. Szinte minden jogszabálynál felvetődik a kérdés, mit fog sérteni. Ez pedig akadály és lassító tényező lesz a például egy-egy befektetési helyzet mérlegelésében. A szándék világosan jó, a megvalósítás azonban elnagyoltra sikerült.

A hatáskörök kijelölésében nagyobb szabadság érvényesült, ám a bizonytalanság is megnőtt: eltűntek a tételes kötelező közgyűlési hatásköri listák. Erre vonatkozik a precedensteremtés jelentősége: majd a perek kijelölik azokat a kontúrokat, amelyek most hiányoznak.

Az a bizonyos tőkeemelés

Lapunk is megírta, hogy legkésőbb 2016. március 15-éig a korlátolt felelősségű társaságoknak 3 millió forintra kell emelniük az alaptőkét. Amíg ezt nem teszi meg egy kft., nem tud áttérni az új Ptk.-ra. Ténylegesen azonban akkor is alapítható káefté, ha nem áll a potenciális vezető rendelkezésére 3 millió forint azonnal. A tényleges befizetés elnyújtható: a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig nem kötelező legalább a pénzbetét 50 százalékát befizetni, és a cégbejegyzéstől számított egy éven túli befizetési határidő is előírható a teljes befizetésre. Ilyenkor azonban életbe lép a hitelezővédelem: a cégvezető nem vehet fel osztalékot – semmilyen formában –, és helyt kell állnia a be nem fizetett részért, ha baj van.

Az osztalék

A Gazdasági törvényben az áll, ha a társaság nem fizethet osztalékot, akkor semmilyen más jogcímen sem fizethet a tagnak – legyen az menedzsment díj, alapanyag vételár, bérleti díj –, „ha a kifizetés a felelős gazdálkodással összeegyeztethetetlen”. Az új Ptk. szerint pedig akkor sem, ha összeegyeztethető.

Egyéb változások

Eltörölték a zárt részvénytársaságok esetén a pénzügyi segítségnyújtás tilalmát, és enyhítették, ha nyílt részvénytársaságról van szó. Ettől könnyebbé válik a hitelből felvásárlás. Eltörölték továbbá a vételi és eladási jog ötéves időkorlátját. Ez a private equity dolgát könnyíti meg, nem kell már keresgélni a körmönfont megoldásokat.

Új felelősségi szabályok

Ez az új kódex egyik legvitatottabb része. A teljes felelősségi rendszer megváltozott. A korábbi szemlélet szerint a cégvezető úgy viszonyul a vállalathoz, mint testrész a testhez. Senki kezét vagy lábát nem lehet beperelni, csak magát az egyént. Így tehát károkozás esetén a társaság először fizetett a külső feleknek, majd letámadta a vezetőjét. Ezt alaposan felforgatja az új szabály, a vezetők magasfokú felelősséggel tartoznak, alig kimenthetők kár esetén. A vezető az előreláthatóságig felel. Ha tehát, hozott példát dr. Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper jogásza, egy kerékpárgyártó vállalkozó nem megfelelően helyezi fel a kereket, a kár előrelátható. De ha a pórul járt bringás milliós karórát hord, és annak betörik a számlapja, mert ő elesett a hibás kerék miatt, az már kívül esik az előreláthatóságon. Ha pedig a jogi személy vezető tisztségviselője „jogviszonyával összefüggésben” harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel a teljes saját magánvagyonával. A szakemberek számára sem teljesen világos, mit akart elérni ez a szabályozás. Ismét a pereken a világ szeme. A vezetői felelősségbiztosítás és privát kártalanítási szerződés szerepe mindenesetre nagyobb lesz.

A vezetők

Ha több, önállóan eljárni jogosult személy van ügyvezetői pozícióban, bármelyikük tiltakozhat a másik tervezett intézkedése ellen. A tiltakozást akkor lehet végrehajtani, amikor a taggyűlés elbírálta. Ez felveti és aláhúzza a személyes felelősség kérdését, jelentőségét. Csendestársnak és csendes társnak lenni tehát mostantól egyaránt veszélyes.

Készülj fel

A vezető köteles a 2014. március 15-e után végrehajtott első okirat-módosítással egyidejűleg a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni. Közkereseti társaságoknak és betéti társaságoknak 2015. március 15-e, korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok esetén 2016. március 15-e a végső határidő. Minden ennél későbbi esetben és kérdésben döntés hiányában is az új Ptk.-t kell alkalmazni. Az átállási döntésig a Gazdasági törvényt kell alkalmazni, de az ügyvezetői felelősség 2014. március 15-én automatikusan hatályba lép.

A folyamatban lévő, vagy előkészítés alatt álló ügyleteknél már figyelembe kell venni az új szabályokat. Ha 2014. március 15-e után létesítő okirat-módosítás várható, azt egyúttal az új Ptk.-hoz is hozzá kell igazítani. A vezető tisztségviselők pedig mindenképp védjék írásbeli szerződésben a magánvagyonukat.