Az interjúban Becsey Zsolt többször kiemeli a kkv-k jelentőségét, helyzetét a gazdaságban: „Különösen számítani kell a Külgazdasági Szövetségre, nemzetközisége miatt a JVSZ-re, de a KKV szektorra is.” „Az exporton belül a magyar tulajdonú vállalatok részesedése 18,2 %, a KKV szektoré kb. 10%. Ez kevés. Különösen, ha arra gondolunk, hogy a szomszédos vagy közeli országokra vetítve ez az arány 30%.” „A KKV szektor kedvelt akciórádiusza 500-800 km. Számunkra kiemelten fontos a bajor, cseh és lengyel piac. Külön kiemelném a nyugat-balkánt, mint feltáratlan lehetőséget.”
A szakember szerint külkapcsolatainkat megfelelően intézzük, márpedig a keleti nyitás a magyar érdekérvényesítés egy fontos eszköze a világban. Sajnos ez az a piac, amelyen a méretből adódó korlátok miatt a kkv-k alig rúgnak labdába. Ami az EU tagállamain kívül kereskedést illeti, a külgazdasági koordinátor úgy véli, az EU lassul, hosszú távon Magyarországnak érdemes „más leszállóhelyek után néznie köd esetére”, ámde pillanatnyilag az Unión belüli kereskedelem a legmegfoghatóbb realitás.
A hazai külgazdasági potenciál erősödéséről szólva Becsey Zsolt úgy nyilatkozott, részben az ágazati szereplők pénzéből, részben állami támogatásból szakkereskedő házakat kellene életre hívni. Ehhez kulcsfontosságú a külkereskedő fiatalok képzése, a vállalatokat pedig abban kell támogatni, hogy foglalkoztassák őket. Az interjú ezzel az optimista gondolattal zárul: „Szerencsém van, mert a munkámat a Külügyminisztérium is segíti. Az ország boldogulása a legfontosabb, ebben szeretnék segíteni, a külgazdaság pedig ebben sikertörténet lehet”, vallja dr. Becsey Zsolt.