Nagyon érdekes látni azokat a statisztikákat, amiket a pénzügyi adatbázisokat építő FactSet legutóbbi anyagában közölt. Ahogy az általunk reprodukált grafikonon is látszik, Amerikában a tőzsdei vállalatok meglehetősen nagy számban váltak pesszimistává a tavalyi negyedik negyedéves teljesítményüket illetően. Egészen pontosan a FactSet 2006-ban indult gyűjtésének történetében még nem fordult olyan elő (mint most), hogy az S&P 500 indexben 94 vállalat is negatív irányba változtatott volna a negyedéves egy részvényre jutó eredmény (EPS) prognózisán, és olyan sem, hogy pusztán 13 olyan vállalat legyen, amelyik javított a kilátásokon.
Ez mindenképp elgondolkoztató, hiszen miközben a vállalatok közül nagy számban lettek pesszimistábbak az eredménytermelést illetően, a tőzsdei árfolyamok sorra új csúcsokat döntögettek az elmúlt hónapokba is. Igen, ez valóban nem jelent túl sok jót, ettől azonban nem lehet még kerek perec kijelenteni, hogy itt a vége a részvénypiaci hegymenetnek. Mégpedig azért nem, mert pusztán a statisztikák alapján már jó ideje várhatnánk a piaci korrekciót, ugyanis a pesszimistább vállalati előrejelzések emelkedése gyakorlatilag 2012 eleje óta igen jól kivehető. Másrészt a FactSet gyűjtése szerint az EPS várakozásokat átlagosan sokkal kisebb mértékben csökkentették a vállalatok, mint ahogy azt a korábbi években megfigyelhettük, ami szintén tompíthatja az elsőre valóban igen riasztó képet.
Annak ellenére ráadásul, hogy a kvázi profit figyelmeztetést közzétevő cégek árfolyammozgásában kimutathatóak a kedvezőtlen bejelentések, az S&P 500 indexben további több, mint négyszáz olyan vállalat kap helyet, melyek mozgását nem kötötte gúzsba a prognózisok rontása (jó lenne látni például, hogy a kisebb, vagy nagyobb index súllyal bíró cégek voltak a ludasak a statisztikák romlásáért, hogy ilyen tekintetben okosabbak lehessünk).
Mivel azonban a vállalati figyelmeztetésekkel párhuzamosan az elemzői, összpiaci - negyedik negyedéves - eredményvárakozások is csökkentek, azért azt könnyelmű lenne kijelenteni, hogy egyáltalán nem is kellett volna, hogy hatást fejtsenek ki ezek a vállalati lépések az indexmozgásra. Pont ezért egyébként kénytelenek vagyunk már-már összeesküvés elméletbe hajló gondolatokat szőni a piaci mozgások köré. Eszerint könnyen lehet, hogy a vállalatoktól egy zseniális kommunikációs húzást láthatunk: az időszak alatt rontják a saját és ezzel együtt a piaci várakozásokat, így a tényleges adatközléssel már könnyebb lesz számukra megugrani a lécet.Talán nem véletlen, hogy negyedévről-negyedévre a cégeknek több mint kétharmada veri meg az elemzői eredményvárakozásokat, aminek aztán persze a befektetők is nagyon tudnak örülni. Az is lehet viszont, hogy felesleg ilyen messzire mennünk és elég csak legyintenünk és a Fed pénznyomtatására fogni a részvénypiaci jelenség egészét.
Ami viszont tény, hogy a tavalyi negyedik negyedévben a legtöbb vállalati szektorban szépen nőhettek az eredmények az elemzők szerint, ráadásul a piac egészét tekintve is jól mutat az 5 százalék feletti ütem. Az abszolút nyertes egyébként a pénzügyi szektor, a válság után elkezdett nagy költséglefaragások és átstrukturálások úgy tűnik, mostanra egyre jobban beérnek. Ez derül ki egyébként az egész éves várakozásokat vizsgálva is, hiszen tavaly és idén is a legnagyobb eredménybővülést hozhatják a szektor képviselői. A legnagyobb lemaradók az energiavállalatok számítanak, ahol úgy tűnik nem sokra mennek a cégek az olajár emelkedése nélkül.