Végre van ki ellen háborúzni

A kormány végre térdre kényszerítette a 2010 előtt még csillogó vértben parádézó rezsit, de az elért eredményeket ellenség fenyegeti. Legalábbis ezzel a kommunikációs panellel készülhetett a Fidesz 2013 első felében a 2014-es választásokig hátralévő egy évre. A gond csak az volt, hogy mostanáig sehogyan sem akart jelentkezni az a bizonyos ellenség, akinek szándéka és lehetősége is lett volna tenni valamit a rezsicsökkentés ellen. Most végre itt az EU, de rögös út vezetett idáig.

Úgy tűnik, az Európai Unió végre bejelentkezett a rezsicsökkentés legfőbb ellenzőjének szerepére. A Fidesznek úgy kellett ez, mint egy falat kenyér, így ugyanis végre van kitől megvédenie az intézkedést. A kormánypártnak nyilvánvalóan az egyik legerősebb fegyvere lesz a választási kampányban, viszont ahhoz, hogy április 6-ig lehessen beszélni róla, kell valaki, akinek nem tetszik, és akivel lehet vitatkozni a lépés szükségességéről.

Az EU épp jókor kezdte húzni a száját, 2013 végére ugyanis már tényleg mindenkiről kiderült, hogy vagy nincs baja a rezsicsökkentéssel, vagy semmit nem tehet ellene. Megnéztük, kikkel szemben próbálta eddig megvédeni a Fidesz a rezsicsökkentést.

1. A szolgáltatók

Ha valakinek tényleg betett a rezsicsökkentés, azok a szolgáltatók voltak, hiszen közvetlenül az ő – a kormány szerint túl magas – profitrátájuk volt az intézkedés első indoka. Az energiacégek többször riogattak is azzal, hogy kénytelenek lesznek sorvadni hagyni hálózatukat, elhalasztani a fejlesztéseket vagy kivonulni a magyar piacról, ha a kormány által előírt áron kell értékesíteniük. Ők azonban azért nem jelentenek komoly veszélyt a rezsicsökkentésre, mert a jelenlegi magyar jogszabályok szerint muszáj nekik hatósági áron szolgáltatni a lakossági fogyasztóknak. Ha pedig tényleg kivonulnának, akkor feltehetően állami kézbe kerülnének a cégek (hiszen a kormány számos stratégiailag fontos iparágban igyekezett növelni befolyását eddig is), magától pedig valószínűleg nem kellene megvédenie a fogyasztókat.

2. A baloldal

„Ha a közműszolgáltatásokat korábban jelentősen drágító baloldal kerül hatalomra a választások után, nem lehet tőlük megvédeni a rezsicsökkentést” – erről Gulyás Gergely beszélt még 2013 októberében a HírTV-n. A Fidesz arra hivatkozva kezdte tehát félteni a rezsicsökkentést a baloldaltól, hogy a 2010. előtti kormányok idején emelkedtek a közműszolgáltatások díjai. Az ellenzék több politikusa azonban már ekkor jelezte: nincs különösebb gondjuk az intézkedéssel. Ezt január 28-án Tóbiás József is megerősítette a Népszabadságnak, bár Gyurcsány Ferenc az Origónak például csak annyit mondott a rezsicsökkentésről, hogy hülyeségnek tartja.

Az Együtt-PM képviselői viszont azt hangoztatták, hogy bár a rezsicsökkentés alapvető céljaival egyetértenek, néhány ponton mégis módosítanák. Jávor Benedek például ugyancsak a HírTV-ben, Gulyás Gergellyel vitázva azt mondta, hogy ők a csak a rászorulók számára nyújtanának célzott ártámogatást, a mostani rezsicsökkentést pedig igazságtalannak és pazarlásra ösztönzőnek tartják, mert az szerintük a többet fogyasztó gazdagoknak kedvez.

3. Az OECD

A fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyik januári ajánlásában ellenezte a rezsicsökkentést. Erre Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szinte azonnal reagált is: szerinte az intézkedés nincs rossz hatással az ország versenyképességére. Sőt, arról is beszélt, hogy a kormány távlati célja nem egyszerűen a rezsicsökkentés megvédése, de egyenesen a nonprofit alapú közmű-szolgáltatási szektor létrehozása, ahol a nyereséget csak a szolgáltatás javítására használhatnák fel a cégek.

4. Az Európai Unió

Brüsszellel már 2013-ben is volt egy köre a kormánynak, akkor azt mondták, még kötelezettségszegési eljárásig is hajlandóak feszíteni a húrt, de Brüsszelben tavasszal fel sem merült, hogy a rezsicsökkentés miatt szálljanak szembe a magyar vezetéssel. A kormánynak voltak olyan intézkedései, amelyekkel szemben kifogásokat emelt a bizottság. Ilyen volt például az energiahivatal rendeletalkotási joga, mert így rendeleteivel szemben megszűnt az energiaszolgáltatók jogorvoslathoz való joga. Az EU-nak tehát ekkor még nem a hatósági rezsiár csökkentése, hanem annak mikéntje ellen voltak kifogásai, több kormánypárti politikus azonban már ekkor is az unió rezsicsökkentés-ellenes támadásáról vizionált.

Most viszont tényleg célba vette valaki a hatósági árazást is. Günther Oettinger, az EU energiaügyi biztosa még tavaly írt levelet minden olyan uniós tagállam vezetőihez, ahol hatósági áras a lakossági energiapiac (Magyarország mellett még 16 ilyen tagállam van). Valójában tehát most sem maga a rezsicsökkentés a baj, inkább az eszköz, amivel a kormány megvalósítja. Az EU célja egy olyan egységes energiapiac kialakítása lenne, ahol a lakossági szegmensben sincs hatósági ármegállapítás, csak a rászoruló fogyasztók kapnának támogatást.