Melyik földrészen mi fáj a legjobban?

Az ölünkbe hullott kincsek zömével már csúnyán visszaéltünk: mindenki érintett, mindenki felelős

Közzétette a Világgazdasági Fórum az idei év eleji felmérését a világszerte tapasztalható kihívásokról és kockázatokról.

Az ölünkbe hullott kincsek zömével már csúnyán visszaéltünk: mindenki érintett, mindenki felelős Forrás: AFP/Giraudou Laurent

A World Economic Forum olyan non-profit, bármiféle politikai pártállástól szigorúan független, nemzetközi szervezet, amely elszántan igyekszik jobb hellyé tenni a világot. Üzleti, politikai, tudományos vezetők fognak itt össze a világ minden tájáról. 1971-ben alapították, székhelye Genf.

Ilyen szövegkörnyezetben a kihívás szót nyugodtan behelyettesíthetjük társadalmi problémára. Ennek értelmében Európában minden baj forrása a pénz. Az első kihívás a munkanélküliség (21 százalék), ezzel csaknem holtversenyben a gazdasági növekedés (20 százalék), a bronzérem az adósságé, illetve a pénzügyi válságé (13 százalék). Fekete-Afrika legsúlyosabb társadalmi problémája a létfenntartás. A kisfiú képe, akinek egyetlen tárgya egy csorba bögre, néhány éve megrengette a világsajtót. Annál is inkább, mert egyáltalán nem zárványszerű jelenségről van szó. A világ legnincstelenebb régiójában természetesen az első kihívás a szegénység (22 százalékkal), ezt követi a munkanélküliség (15 százalék), majd, érdekes kitétel, a fiatalok munkanélkülisége (13 százalék). A distinkcióra talán azért van szükség, mert a kontinens lakosságának 60 százaléka 15-25 éves, ők adják a termelői potenciál csaknem felét (45 százalékát). Az ifjúság több mint fele, 133 millió ember analfabéta, köztük nagyon soknak semmiféle készsége, képzettsége nincs, ezért a gazdasági és társadalmi helyzetek zöméből eleve ki vannak zárva.

Afrika északi része és a Közel-Kelet társadalmai elsősorban a politikai instabilitástól szenvednek (45 százalék). Ezt követi a munkanélküliség (27 százalék), de bronzérmes az oktatás (7 százalék). Ez utóbbi Latin-Amerikában is a harmadik, magasabb rátával, mint a Közel-Kelet és Észak-Afrika (13 százalék), ezzel csaknem egy súlyban kihívás (14 százalék) a gazdasági növekedés. Az első helyen a növekvő egyenlőtlenség áll (30 százalék), ugyanúgy – csak kétszer akkora súlyban –, ahogy Észak-Amerikában (15 százalék) és Ázsiában (14 százalék) is. Az Egyesült Államokban és Kanadában a második legnagyobb kihívás a munkanélküliség (10 százalék), és majdnem ugyanennyire fajsúlyosan (9 százalék) a klímaváltozás. Ázsiában ezzel szemben a második legsűrűbb problémagóc Kína szerepéből adódik (11 százalék), ezt követik a geopolitikai konfliktusok (7 százalék).

A világot érintő kockázatokat nem földrészek, hanem évek és súlyosság szerint osztályozta a WEF. Ez annál is érthetőbb, mert, mint a szervezet maga is állítja a honlapján, a világ oly mértékben interkonnektált – minden terület kapcsolódik minden területhez, minden szektor hatásviszonyban áll minden szektorral –, hogy a több évszázadon át háborítatlan struktúrák már nem működnek. A hivatalos intézmények is gyengén. Az egész emberiséget érintő problémákat azonban ez nem zavarja, figyelmeztető lövés nélkül, őrült gyorsan bukkannak fel akárhol. Ez azonban lehetőség is, amelyet főként az utánunk következő nemzedékek kedvéért kell megragadnunk.

A WEF megkülönbözteti a kockázati tényezőket valószínűség szerint, illetve súlyosságuk szerint. Az első lista idén így hangzik: jövedelemkülönbségek, szélsőséges időjárás, munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság, klímaváltozás, illetve a kibertámadások. 2013-ban és 2012-ben a súlyos jövedelemkülönbség volt a listavezető, a második helyen pedig mindkét évben a tartós fiskális egyensúlyhiány állt. A növekvő üvegházhatást okozó kibocsátás szintén szerepelt a megelőző két év listáján, az ideiről hiányzik: elég elkeserítő, hogy ez akár azért is lehet így, mert ez a hatás már beleolvad a klímaváltozás egész bolygónkra nehezedő terhébe.

Érdekes, hogy 2011-ben a korrupciót leszámítva csak természeti katasztrófákat nevezett meg a szervezet: viharok és ciklonok, árvizek, a biodiverzitás elvesztése, klímaváltozás. Tavaly és tavalyelőtt jelent meg a vízellátási válság, sajnos halad felfelé a ranglétrán. (Sorok szerzőjének erről a Hetesi jelentés jut eszébe, most tudta meg, hogy a tanulmány pontos címe A felélt jövő.)

Ami pedig a súlyosságot illeti, így szól az ötös lista: pénzügyi válság, klímaváltozás, ivóvízhiány, munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság, illetve a kritikus információs infrastruktúra összeomlása.