„Változásokat elfogadó kultúra” lennénk?

A családi vállalkozás a döccenők ellenére kedvelt cégforma

Ez a magyar családi vállalkozások véleménye. A KPMG és a European Family Business nevű szervezet közös felmérésén, amely rokoni kapcsolatra épülő, európai kiscégeket vizsgált, ezt nevezték meg a válság egyik túlélőeszközeként.

A családi vállalkozás a döccenők ellenére kedvelt cégforma Forrás: Thinkstock

Tizennégy ország, hatszáz cég

Európában a családi vállalkozások – köztük a magyarok – bizakodva tekintenek a jövőbe, beruházásokat terveznek, zömmel növekvő vagy stagnáló forgalomról számolnak be. Ez a konklúziója a két szervezet által közösen vett felmérésnek, amely a „European Family Business Barometer” nevet viseli. Tizennégy országban hatszáz családi vállalkozást kérdeztek meg terveikről, a perspektíváról, a kihívásokról. Ennek alapján mi, magyarok, úgy véljük, a válságteremtette új gazdasági környezetben két legfontosabb kapaszkodónk a gyors döntéseket lehetővé tevő szervezeti struktúra, valamint a változásokat elfogadó kultúra. Gondjaink a forrásbevonás, gyengénk a stratégiai gondolkodás: ritkán és kevesen látnak és terveznek túl a mindennapokon.

A magyarországi tapasztalatok szerint jellemzően nem foglalkoznak kellő mélységben a vezetés, vagy a tulajdonlás utódlásának kérdéseivel, hogyan lehet megosztani a családi vállalkozás irányításával járó terheket családon belül, vagy családon kívül a hatékony döntéshozatal megtartásával, milyen növekedési lehetőségei vannak a társaságnak, milyen feltételekkel lehet finanszírozókat vagy befektetőket bevonni, illetve hogyan lehet értékesíteni a társaságot, idézik az MTI-hez eljuttatott közleményben Mádi-Szabó Zoltánt, a magyarországi KPMG családi vállalkozásokért felelős csoportjának vezetőjét.

Született bizalom

„A testvéremmel mindig is úgy terveztük, hogy családi vállalkozásba fogunk”, mondja egy házhozszállítással is foglalkozó, fővárosi kisétterem egyik vezetője, „ezért tanultuk eleve ugyanazt a szakmát, mindketten szakácsnak mentünk. És bár előfordul, hogy összeszólalkozunk, továbbra is csak így tudom elképzelni, ma is így vágnék bele. Idegenben képtelenség annyira megbízni, mint egy rokonban.”

A felmérésben megkérdezett családi vállalkozások többségének, 54 százalékának pozitív kilátásai vannak a következő 6-12 hónapra. A válaszadók 43 százalékának nőtt, 26 százalékuknak pedig stagnált a forgalma az elmúlt fél évben. A megkérdezettek 76 százaléka munkavállalóinak számát is emelte vagy szinten tartotta az elmúlt hat hónapban (40 százalék növelte, 36 százalék szinten tartotta).

A közlemény szerint további pozitív jel, hogy a felmérés szerint a válaszadók 92 százaléka gondolkodik beruházási lehetőségekről, és 57 százalékuk az EU-n belül szeretne beruházni. Ez azt mutatja, hogy a családi vállalkozások még mindig látnak lehetőséget az unió területén belül való bővülésre. És bár a megkérdezettek kedvező képet festettek a jövőről, maradt néhány jelentős kihívás: továbbra is nehéz hitelhez jutni, ezt a válaszadók 51 százaléka emelte ki.

Mi kell ahhoz, hogy bővüljön a cég?

Schreiner Balázs annak idején szintén a testvérével kezdett bele a vállalkozásába, egy nyomtatótermékekkel foglalkozó webáruház üzemeltetésébe. „Hogy változásokra nyitott kultúra lennénk? Lehetséges, annyi biztos, nagyon gyorsan kell reagálni mindenre”, véli. „Azzal azonban nem értek egyet, hogy a szervezetstruktúra segítség lenne. Gyakran tapasztalom más vállalkozásoknál, hogy a tulajdonos, egyben vezető a tótumfaktum, aki arra törekszik, hogy az alkalmazottak minél kevésbé tudjanak beleszólni a cég dolgaiba. Ha ugyanis túl sokat látnak, félő, hogy megalapítják a saját vállalkozásukat, a munkahelyük konkurenciáját. A magyar vállalkozói szcénában túl sok a rossz tapasztalat ezen a téren.” A kérdésre, hogy a Nyomtass Olcsón tevékenysége alapján optimisták-e, Schreiner Balázs azt felelte, úgy látják, van eredménye a munkájuknak, sokkal nyitottabbak, mint mondjuk négy évvel ezelőtt. „Könnyebben elfogadunk külsős munkaerőt, alvállalkozóval szerződünk, van marketingesünk. A bővülést azonban ezerszer meggondoljuk, nagyon nagy döntés, és másokon is látom, hogy ezt szeretik halogatni. A mi esetünkben jóval milliós költség fölött van a betanítás, mert ez a folyamat egy évig is eltarthat.”

A családi kapcsolatról Schreiner úgy nyilatkozott, bár testvére és ő egyéniségre különböznek, adódnak vitáik, ezek soha nem tartanak egy napnál tovább. „Kompromisszumkészek vagyunk. A célunk egyezik: a cég legyen sikeres. Ezért végül mindig meg tudunk egyezni.”

A cégvezetőt arról is megkérdeztük, szíve szerint mit egyszerűsítene, az adószabályokat, vagy a munkapiaciakat. „Van könyvelőnk, azt csak ő tudná elmondani, megkönnyítené-e a munkáját, ha kevésbé lennének összetettek a szabályok. Az azonban biztos, hogy például egy papíron Lengyelországban bejegyzett, nyomtatókellékekkel foglalkozó webáruház tud annyit trükközni az áfával, hogy hozzá képest hátrányból induljunk.”

A felmérés során megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy a szabályozási keretrendszernek – mind az adószabályoknak, mind a munkapiaci szabályoknak – jót tenne, ha egyszerűsödne. A vállalkozások 62 százaléka előbbiben, 57 százalékuk utóbbiban látja a pozitív hatás feltételét.