Még nincs tárgyalás a rezsicsökkentésről Brüsszellel

Az Európai Bizottság kétoldalú egyeztetéseket javasol a központi árszabályozás fokozatos kivezetéséről azoknak a tagállamoknak, amelyek jelenleg is alkalmazzák ezt a gyakorlatot. Ez Magyarországot is érinti.

"Nincs új fejlemény. Magyarországgal még nem kezdődött meg a kétoldalú konzultáció" - tudatta az MTI-vel egy névtelen tisztviselő, aki felidézte, hogy Günther Oettinger energiaügyi biztos tavaly levélben fordult az érintett országok kormányaihoz. A levélben amellett érvelt, hogy a hatósági árak nem biztosítják a megfelelő befektetési szintet a szektorban, és ennek árát hosszabb távon vagy a fogyasztók fizetik meg.

A bizottság szerint a szabályozott árak ellentétesek a szabad piac alapvető elvével, és az árakat a keresletnek és a kínálatnak kell kialakítania. Brüsszel ugyanakkor tiszteletben tartja az Európai Bíróság egy korábban született ítéletét, amelyben a luxembourgi bírák úgy döntöttek, hogy az árszabályozás kivételes esetekben, bizonyos feltételek teljesülése esetén elfogadható.

A bizottság elfogadja, hogy amíg az európai energiapiac liberalizációja tart, korlátozott ideig, rendkívüli esetekben indokolt lehet az energia végfelhasználói árának szabályozása. Brüsszel annak a híve, hogy a kiszolgáltatott, sérülékeny fogyasztói csoportokat a piaci árak érvényesülése mellett például célzott támogatásokkal segítsék a tagállamok ahelyett, hogy minden fogyasztó számára megszabják az árakat.

Levelében Oettinger adatokat, információkat kért az érintett tagállamoktól. Ezek értékelése jelenleg is tart, mivel minden tagállam ármeghatározási rendszere egyedi. A biztos júniusi levelére a magyar hatóságok válaszoltak, s megerősítették, hogy az árszabályozás fenntartását továbbra is szükségesnek tartják.

Az Europolitics a héten azt írta, hogy a bizottság energiapolitikai igazgatója, Mechthild Wörsdörfer egy konferencián arról beszélt, hogy a bizottság keményen fellép az árliberalizációért. A portál szerint azt mondza: a bizottság megkezdte az egyeztetéseket az árszabályozást alkalmazó országokkal, és akár kötelezettségszegési eljárást is kész indítani ezekben az ügyekben, és ha kell, az Európai Bíróságra viszi a kérdést. "Ez a legvégső eszköz, de az árakat liberalizálni kellene" - idézi Wörsdörfert az Europolitics.

Januárban hasonlóan fogalmazott a bizottság energiaügyi főigazgatóságának belső energiapiacért felelős igazgatója is. Klaus-Dieter Borchardt arról beszélt, hogy ha nem sikerül mindkét fél számára elfogadható megállapodásra jutni az árak liberalizációjáról, akkor azt Brüsszel jogi eljárások útján fogja kikényszeríteni.

Jelenleg 17 olyan uniós tagállam van, amelyben a földgáz, az elektromos áram vagy mindkettő kiskereskedelmi árát központilag határozzák meg, közülük többen már kötelezettséget vállaltak az árszabályozás kivezetésére. A bizottság például azokban az országokban tartja elfogadhatónak a tartós árszabályozást, amelyek piaca túl kicsi ahhoz, hogy érdemi verseny alakuljon ki, mint például Málta vagy Ciprus.