Drágám, rosszul hangzik, de hidd el, nem az: szerződjünk!

A házassági vagyonszerződés nagyon kedélytelen, amikor szent a béke, de csúnya zavaroknak tudja elejét venni

Mint ismeretes, március 16-án életbe lép az új Ptk. A megváltozott szabályok a vagyonközösséget is érintik: már a házasság alatt is megszüntethető, ha a feleség vagy a férj túlzottan eladósodik. A változások több mint 450 ezer olyan céget érinthetnek, amelynek magánszemély a tulajdonosa. Egy jól sikerült vállalkozás profitja, egy befektetés magas hozama vagy a házasságba bevitt ingatlan bérleti díja mind házastársi közös vagyonnak minősülhet – hívja fel a figyelmet a Szecskay Ügyvédi Iroda. A közös vagyon feletti pereskedés, jogvita továbbra is elkerülhető egy körültekintően megkötött házassági szerződéssel. Az ügyvédi iroda felsorolja, ennek milyen új típusait vezeti be az új Ptk.

Minden családi vállalkozás potenciálisan érintett

Először lássunk néhány adatot. A KSH szerint 2012-ben 21 ezer házaspár vált el. Ez nagyságrendileg nem tér el a korábbi tíz év statisztikájától: akkor ez a szám 23-25 ezer volt. Ez 61 százaléka az év során megkötött házasságok számának. Szintén beszédes adat a Bisnode üzleti információszolgáltató 2014. január végi mérése, amely szerint több mint 458 ezer olyan vállalkozás működik Magyarországon, amelynek tulajdonosa magánszemély. Ezek jelentős részénél van esély arra, hogy felmerüljenek házastársi vagyonjogi kérdések.

Az új Ptk. megőrizte azt az ismert korábbi főszabályt, amely szerint a házastársak közös vagyonába tartozik mindaz, amit a házasság alatt együtt vagy külön szereznek. Ez a közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Emellett azonban megmarad egy kevésbé ismert rendelkezés is, amely szerint szintén közös vagyonnak számít a különvagyon haszna a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után.

„Mindez akkor jelent először gondot, amikor például a házasság megkötése előtt indult, sikeres vállalkozás profitja vagy megnövekedett értéke felett rendelkeznek” – mondja Szecskay András, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvezető partnere. „Közösnek számít a bankbetét vagy értékpapír-befektetés haszna, kamata vagy hozadéka is.”

A házassági vagyonszerződés nagyon kedélytelen, amikor szent a béke, de csúnya zavaroknak tudja elejét venni Forrás: Thinkstock

Nem közös vagyon? Bizonyítsa be

A Ptk. szerint a bíróságnak azt kell vélelmeznie, hogy a házastársak vagyona közös. Erre példa: ha az örökölt, ezért különvagyonnak számító házat a bérbeadásból származó bevételből újítják fel, a bérleti díj közös vagyonnak minősül. Ha a felújítás különvagyonból történt, azt külön kell bizonyítani, mert a vélelem a közös vagyon mellett szól.

Azt is bizonyítani kell, hogy a házastárs hozzájárulása nem szükséges egy ügylethez, mert az különvagyon és nem közös. Aki a házastársát is terhelő szerződést annak hozzájárulása nélkül köti meg, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. E felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés megfelelt a másik házastárs érdekének, különösen, ha a szerződés a közös vagyont károsodástól óvta meg.

A házasság alatt is megszűnhet a vagyonközösség

Indokolt esetben a bíróság a házassági életközösség fennállása alatt is megszüntetheti a vagyonközösséget, ha bármelyik házastárs kéri. Ilyen eset lehet, amikor az egyik házastárs a másik hozzájárulása nélkül olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely veszélyezteti a megosztást kérő házastárs részesedését.

A házasság alatti vagyonközösség megszüntethető akkor is, ha végrehajtási vagy felszámolási eljárás indult azzal az egyéni céggel, szövetkezettel vagy például bt-vel szemben, amelynek a másik házastárs korlátlanul felelős tagja, és ez a megszüntetést kérő házastárs részesedését veszélyezteti. Amint megszűnik ez a sajnos mind gyakrabban előforduló helyzet, az új Ptk. szerint a bíróság közös kérelemre visszaállíthatja a vagyonközösséget.

Jobban járnak egy szerződéssel

„Az új rendelkezésekből sem lehet más tanulságot levonni, mint korábban: sok bonyodalomnak, hosszú és költséges jogvitának lehet elejét venni egy átgondolt házassági vagyonjogi szerződéssel” – mondja Szecskay András. Ebben a házastársak meghatározhatják azt a vagyonjogi rendszert, amely életközösségük alatt működni fog. Az ügyvéd szerint ez a házasságkötés első próbája is, és ha a házasulandók megértik, hogy erre szükség van, akkor házasságuk is kevésbé lesz törékeny – legalábbis vagyonjogi szempontból. További jótékony hatása lesz azon társas vállalkozásokra is, ahol a házastársnak vagyoni részesedése van. A szerződések az új szabályok szerint két típusra bonthatók.

Közszerzeményi rendszer

A házasság fennállása alatt a házastársak vagyona elkülönül. Az életközösség megszűnése után azonban bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a hozamnak, értéktöbbletnek a megosztását, amelyet közösen szereztek.

Vagyon-elkülönítési rendszer

Markánsabb elhatárolódást jelent: a szerződésben a házastársi vagyonközösséget vagy teljesen, vagy a meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárják.

A házassági vagyonjogi szerződés személyesen köthető, érvényességéhez közokiratba foglalás vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szükséges. Harmadik személyekkel szemben pedig akkor hatályos, ha az országos nyilvántartásba bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.