Legalábbis az innováció és a k+f területén: az új költségvetési ciklusra kiírt innovációs támogatási keretprogram, a Horizon 2020 jelentős könnyítéseket és egyszerűsítéseket tartalmaz.
Korábban írtunk róla, hogy a Horizon 2020 keretében mintegy 8,6 milliárd eurónyi támogatást szánnak az európai kkv-szektornak, amelyből mintegy 300 - 350 milliónyinak (körülbelül 100 milliárd forint) kellene a magyar piacon landolnia. Ehhez azonban a forrásokon túl olyan, felkészült hazai kkv-szektorra is szükség van, amelyik képes elnyerni és felhasználni a rendelkezésre álló pályázati pénzeket.
A pályázati feltételek azonban számos ponton eltérnek a korábban megszokottól, így érdemes pontról pontra végignéznünk a konkrét változtatásokat.
A Horizon 2020 program keretében, a strukturális alapokkal ellentétben nincs magyar közvetítője az elbírálásának és a pénzek elosztásának. A pályázatok közvetlenül Brüsszelbe futnak be, a bírálóbizottság nemzetközi összetételű, ennek megfelelően természetesen a konkurencia is az.
A legtöbb pályázat esetében előny (sőt, néha kimondottan alapkövetelmény), hogy a cégek nemzetközi konzorciumok tagjaként adják be a pályázatokat. Van azért a keretprogramnak kimondottan olyan része is, amelyik direkt különálló, kis pályázókra van szabva.
Tipp: a Külgazdasági Hivatal (HITA) vállalja, hogy a pályázókat összeköti olyan szakértőkkel, vagy diplomatákkal, akiknek komoly tapasztalata van a pályázatok elbírálásában. A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) által fenntartott nemzeti kapcsolattartók hálózata (NCP) is jelentős versenyelőnyt és hatalmas segítséget jelenthet akár a konkrét pályázatok megírásakor is.
A korábbi rendszert, amelyben a pályázati kiírások folyamatosan jelentek meg, felváltotta a kétéves munkaprogramok ciklikussága. A pályázatokat minden második évben írják ki, és a ciklus alatt a kiírások változatlanok maradnak. Érdemes tehát alaposan tanulmányozni a mostani kínálatot, hiszen most két évig ez lesz az "étlapon". Ez a két év viszont elég lehet arra, hogy akár direkt a kiírásokra is fel lehessen készülni, hiszen ezek a források ennyi ideig biztosan elérhetőek maradnak.
Szerencsére elmúltak azok az idők, amikor minden egyes pályázathoz más és más követelményeknek kellett megfelelni: miközben kevesebb, de külön-külön szélesebb spektrumot felölelő pályázati kiírás jelent meg, a támogathatósági feltételek (néhány specifikus kivételtől eltekintve) egységesedtek.
Ugyanígy egységesek lettek a programokra és a pályázati folyamatokra vonatkozó szabályozások is, sőt megjelent az "egy projekt, egy támogatási ráta" elv, ami szakít a korábbi, átláthatatlan gyakorlattal, miszerint a projektek különböző elemeit más és más mértékben támogatta a rendszer.
A támogatási ráta a projekt minden résztvevőjére és akciójára egységes: az ökölszabály, hogy a támogatás a költségek esetében 100 százalékos, innovációs projektek esetében 70 százalékos, de ha az innovációs projektet nonprofit szervezetek jegyzik, akkor ez is automatikusan 100 százalékossá válik.
A korábban tíz példányban kinyomtatott és beadott vaskos pályázati anyagok teljes mértékben átadják a helyüket az online, elektronikus támogatáskezelő rendszernek.
Igen, ezt azt jelenti, hogy a papír alapú ügyintézés teljesen megszűnik.
A pályázatok beérkezésétől elkezdve a hivatalnak 5 hónapja van a pályázat kiértékelésére, és - a támogatás odaítélése esetén - további 3 hónap alatt meg kell kötni a szerződést.
Vége a pingpongozásnak: az értékelők ugyanis a jövőben nem tesznek javaslatot a pályázatok módosítására, sőt, magának a végleges támogatási szerződésnek is minél jobban meg kell egyeznie a pályázat mellékleteként beadott dokumentummal.
Az új rendszer bevezeti az átlagos személyi költséget (unit cost), ami megspórolja a hatalmas adminisztratív pluszmunkával járó részletes munkaidő-nyilvántartást.
Ugyanígy egyszerűsödik a közvetett költségek nyilvántartása: alapszabályként a támogatás a közvetett költségek 25 százaléka erejéig jár.
Végül pedig egy utolsó, elég fontos elem: visszaigényelhető lesz az ÁFA.