Éppen a hétvégén lamentálgattunk arról, hogy már több mint 2 éve zavartalanul emelkednek az amerikai tőzsdék, aminek egyszer meg kell szakadnia. A tengerentúli piacok tegnapi gyenge szereplése miatt pedig egyre valószínűbb, hogy inkább előbb, mint utóbb jön el a korrekció ideje.
Ehhez annyi kell, hogy a csúcshoz képest 10 százalékkal essen vissza az index, tőzsdei berkekben ugyanis ezt tekinthető valamire való korrekciónak, addig csupán szokásos hullámzásról, úgymond zajról beszélhetünk.
Tegnapi bezárólag mintegy 6 százalékot eset vissza az S&P500 a januári történelmi csúcshoz képest, ami tulajdonképpen még nem nagy tragédia, de ezzel fontos támaszait törte le az index, ráadásul hosszú-hosszú évtizedek óta nem kezdte ilyen gyengén februárt.
1933 óta a legrosszabb nyitány
Az S&P500 tegnapi 2,3 százalékos mínusza a Bespoke által összeállított statisztika szerint 1933 óta a legrosszabb februári nyitány volt. Az 1928-ig visszanyúló adatok szerint egyedül 1933 februárjában startolt rosszabbul az 500 meghatározó amerikai céget tömörítő index, akkor egyébként 3,9 százalékot esett. Ráadásul 81 éve a hónap hátralévő részében további 15,1 százalékot zakózott az index, ami nem számít túl jó ómennek.
Persze, a remény veszik el utoljára, ne feledjük, hogy akkoriban zajlott a nagy gazdasági világválság. Ha a tíz legrosszabb februári nyitányt vesszük alapul, akkor átlagban 0,5 százalékos csökkenés várható a hónap hátralevő részében. Sőt, a rendelkezésre álló adatok alapján kilencből csupán négyszer zárt az S&P500 a hónap fennmaradó részében alacsonyabban az első kereskedési nap után. Tehát nagy kérdés, hogy lesz fifti-fifti az állás?
Nézzük meg, hogy merre tovább!
Minden a január 24-i nagy eséssel indult, amikor is az S&P500 letörte az 50 napos mozgóátlagot, ráadásul előtte egy emelkedő ék alakzatból is lefelé lépett ki az indikátor, ami szintén nem számít kedvező jelzésnek. Ezt követően pedig nem hogy nem tudott visszakerülni 1800 pont fölé az index, de tegnap még egy dupla támaszszintet is letört, a 2012-ben indult középtávú emelkedő trendvonalat is beleértve. Mindez egyáltalán nem számít jó jelnek a jövőt illetően.
A következő fontos támasz nincsen már igazán messze, 1700 pont felett húzódik a 200 napos mozgóátlag, illetve ezen a környéken több korábbi, kisebb csúcsszintje is tömörül az indexnek. Ezek átmenetileg jó eséllyel szabhatnak gátat az S&P500 index lejtmenetének. Kérdés, hogy meddig?
A heti grafikonra tekintve ugyanis lényegesen nagyobb a tér a csökkenés előtt, a 2012-ben indult középtávú emelkedő trendvonal látványosan eltávolodott az igazán hosszú távú, 2009 tavaszán kezdődött emelkedés trendvonalától. Ha pusztán ehhez tér vissza az index, az bőven 1700 pont alatti szinteket feltétez, a heti grafikonnak megfelelő hosszabb időtávon persze. A további esés esélyét növeli egyébként, hogy mind az MACD, mind az RSI indikátor eladási jelzést adott 2014 elején.
A 10 százalékos esés a csúcshoz képest egyébként 1665 pont közelében lenne meg, tehát korrekcióról innentől beszélhetünk. Itt azonban már fontos fegyverténynek számít a hosszú távú emelkedő trendvonal, amely egy korrekció után akár vissza is fordíthatná északi irányba az indexet.
Európában, sőt Ázsiában sem jobb a helyzet!
Persze nem csak Amerikában szakadt el a cérna, érdemes néhány pillantást vetni Európa meghatározó tőzsdeindexére is. A német DAX a januári csúcs óta már több mint 7 százalékot esett, és ha a lélektani szempontból egyáltalán nem elhanyagolható 9000 pontos szint nem állítja meg, akkor a 8750 pontnál lévő emelkedő trendvonal, illetve a 100 ponttal alacsonyabban mozgó 200 napos mozgóátlag állhatja az útját. A 10 százalékos csökkenés éppen ezen szintek közelében valósulna meg, azaz az S&P500-hoz hasonlóan szintén meghatározó támaszok közelében.
Eközben a Távol-Keleten már igenis korrekcióról beszélhetünk, a hongkongi Hang Seng index ugyanis évvégi csúcsához képest 11,3 százalékot esett, letörve ezzel a 200 napos mozgóátlagot. Egyelőre még 21 000 pont környékén reménykedhet az index, itt a 2011 óta tartó emelkedő trendvonal fékezhetné meg a további lejtmenetet.
Japánban kicsit nagyobb a gond, a Nikkei a fontosabb támaszok letörése mellett már 14 százalékot esett, a soron következő meghatározó szint pedig 12 650 pontnál húzódik. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a legutóbbi nagyobb korrekció mintegy 21 százalékos csökkenéssel járt tavaly.