Ma délig bankot lehet venni

Az állam március végéig eladja a Takarékbankban levő többségi részesedését. Az eladás gyorsasága furcsa. Ma délig kell pályázni, de a takarékszövetkezetek jó része nevében nyilatkozó szervezet szerint a tender könnyen lehet, hogy már le van játszva.

Ma déli 12 óráig adhatják be ajánlatukat a pályázók a Magyar fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Posta (MP) TakarékBankban birtokolt, együttesen 54 százalékos részvénycsomagjára. A pakettet a legmagasabb vételárat kínáló befektetőnek értékesítik.

Bankot vegyenek!

December közepén jelent meg a kormány határozata arról, hogy a TakarékBankban meglévő többségi állami részesedést nyilvános nemzetközi pályázaton értékesítik a legmagasabb vételárat ajánló befektető részére. Csak a törzsrészvényeket értékesítik, a "B" típusú elsőbbségi részvényeket később be fogják vonni.

A Takarékbankban tavaly nyáron jutott többségi tulajdonhoz az állam. A takarékszövetkezeteket lényegében állami gyámság alá helyezték a megalkotott új törvénnyel, létrehoztak egy új szervezetet is, az Integrációs Szervezetet. Az MFB jelenlegi tulajdona 35,54, a Magyar Postáé 19,31 százalék a Takarékbankban, amely a takarékszövetkezeti rendszer központi szereplője.

Az Országgyűlés még tavaly júniusban fogadta el a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt, amely azzal indokolta az állam domináns pozícióba helyezését a szektorban, hogy az állam tulajdonosi pozícióját a takarékszövetkezeti rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használja fel, s részesedését értékesíteni fogja, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja. Ennek megfelelően az 54 százalékos állami részesedést 2014. január 3-án nyilvános nemzetközi pályázaton meghirdették.

Harc folyik bő fél éve

A takarékszövetkezeti rendszerbe az állam ily módon való belenyúlása már a törvény beterjesztésekor heves indulatokat váltott ki. Ezek azóta sem enyhültek. (A történet cikkeit itt olvashatják.)

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) tagszervezetei érvénytelennek tekintik a TakarékBankban lévő állami részesedések értékesítésére kiírt pályázatot, és ha a kiírók nem minősítik azt érvénytelennek, magyar és akár európai uniós fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért.

A szövetség közgyűlésének álláspontja szerint a kiírás nem felel meg a kormány határozatának, amely megfogalmazta a takarékszövetkezeti szektor előnyben részesítését a pályázaton, sőt arra enged következtetni, mintha az egyébként nyilvános pályázatot kizárólag egy ajánlattevőre írták volna ki. A törvény megírásában annak a Vojnits Tamás kormánybiztosnak volt nagy szerepe, aki a Magyar Posta vezetőségébe embereket delegáló Spéder Zoltánhoz, az FHB Bank elnökéhez kötődik. Vojnits tavaly év elején megalakított egy céget, az Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft.-t. A takarékszövetkezetek jó részét képviselő Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára és az Együtt-PM párt is ezt a Vojnits-céget sejti befutónak.

Az integrációs törvényben megfogalmazott tőkekövetelmények kizárják a szövetkezeti hitelintézetek önálló vagy együttes részvételét a pályázaton. A takarékszövetkezeti szektor OTSZ-en keresztüli közvetett ajánlattételét pedig teljesen ellehetetleníti a TakarékBank alapszabálya szerinti kisebbségi részvényesi jogok értelmezhetetlen kiterjesztése, miszerint az OTSZ harmadik személynek minősül - közölte a szervezet.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint ugyanakkor kifejezetten a kisebbségi tulajdonos takarékszövetkezetek érdekeit védi, és közvetlen tulajdonszerzését részesíti előnyben a TakarékBank még tavaly augusztusban elfogadott alapszabálya, amely a részvényesi körön kívül álló befektetők számára lényegesen szigorúbb tulajdonszerzési feltételeket ír elő.

Az NFM szerint a jogszabályok hanyag ismeretén és teljes félreértésén alapszik az OTSZ vezetésének azon állítása, hogy a takarékszövetkezetek pályázati részvételét az integrációs törvényben meghatározott tőkekövetelmények gátolják. A szövetkezeti hitelintézetekre ugyanis pontosan ugyanazok a tőketartási követelmények vonatkoznak, mint amelyeket a hatályos európai és magyar jogszabályok – és a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti szerv előírásai – az összes többi magyarországi hitelintézet számára is előírnak.

Nagyon sietnek

A Takarékbankból történő kilépés gyorsasága annak fényében mindenesetre furcsa, hogy a tavalyi törvényalkotáskor azt kommunikálták, hogy egységes informatikai rendszert is ki szeretnének dolgozni, annak pedig az időigénye jó egy-két év. A Takarékbankból az állam idén március végéig ki akar szállni.