Indul a hitelből vett vagyonok listázása

Március közepén elindul az úgynevezett hitelbiztosítéki nyilvántartás, amelyhez bárki szabadon hozzáférhet. Név alapján lehet majd kikeresni, hogy milyen vagyontárgyon van zálogjog hitel vagy lízing miatt, de szakértők szerint a rendszer elindításával sok a gond. A végrehajtási rendelet hiányzik, az informatikai rendszer nem állt fel, és a közjegyzők sem fogják bírni a rohamot.

A március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyvvel párhuzamosan életbe lép az úgynevezett hitelbiztosítéki nyilvántartás is, amely az ingatlanokon (és például a hajókon és repülőgépeken) kívül minden vagyontárgyat tartalmaz majd, amelyet hitelből vagy lízingből vásároltak, és ezért zálogjog van rajtuk. Az erről szóló törvény már decemberben megjelent, de a hozzá tartozó végrehajtási rendelet még nem készült el, ezért a Magyar Lízingszövetség vezetői szerint a rendszer nem fog tudni időben elindulni.

Györgyi Dóra, az IKB Leasing jogtanácsosa szerint nagyon hasznos, ha lesz egy mindenki által elérhető nyilvántartás a zálogjoggal terhelt vagyontárgyakról, de a szabályozással több probléma van. Egyfelől személyiségi jogi aggályokat vet fel, hogy nem a vagyontárgyakra, hanem a személyekre lehet majd rákeresni (ehhez elég lesz a nevet és a születési dátumot tudni), másrészt rövid az idő ahhoz, hogy a nyilvántartást vezető Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elvégezze az ehhez szükséges informatikai fejlesztéseket. A dolog ugyanis úgy zajlana, hogy mielőtt az ember hitelből vagy lízingre vásárol valamit (például egy autót vagy egy mezőgazdasági gépet), akkor el kell mennie egy közjegyzőhöz, és ott hitelbiztosítéki nyilatkozatot kell tennie. Ennek költsége még nem ismert, Györgyi Dóra becslése szerint 10 ezer forint körül lesz.

Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára úgy látja, a közjegyzők nem fogják bírni a rohamot, hiszen csak lízingszerződésből évente körülbelül 50 ezer születik, de a nyilvántartásba a banki hiteleknek is (a lakáshiteleknek nem) be kell kerülniük. A Lízingszövetség ezért 9–12 hónapos halasztást próbál kilobbizni a végrehajtási rendeletért felelős igazságügyi tárcánál, és Lévai Gábor szerint ebben a MOKK is partner.