Megoldhatná a nyugdíjhelyzetet a svéd modell

Magyarországon egyre kevesebb befizetett járulék finanszíroz egyre több nyugdíjjárandóságot, a tendencia durván csökkenő.

Mindezt Farkas András, a pénzügyi tanácsadással és biztosítás közvetítéssel foglalkozó Consequit Group értékesítési vezérigazgatója közölte az MTI-vel. Szavai szerint 2030 körül szembesülhetünk a helyzet valódi terhével, amikor várhatóan 2 millió 147 ezren mennek nyugdíjba, és körülbelül félmillióval kevesebb, 1 millió 633 lakos lép aktív kereső korba. Ha ehhez hozzászámítjuk a külföldön keresőket, és azokat, akik nem fizetnek nyugdíjjárulékot, valóságosan mintegy 800 ezer aktív kereset hiányzik majd az összképből.

A két aktív keresőre épülő megoldás egyre problémásabb, miután a születések és a halálozások száma között évente 40 ezer a különbség, a járulékteher pedig nem növelhető. Az öngondoskodást tehát nem lehet megkerülni, hangsúlyozta a szakember.

Farkas András a lehetséges megoldások közül a svéd nyugdíjmodellt emelte ki. Ez arra biztatja az aktív keresőket, hogy minél később menjenek nyugdíjba, annak összege a munkában töltött idővel és a befizetett járulék nagyságával ugyanis arányosan növekszik. A forrás Svédországban is az aktív korúak befizetése, de a járulékot egyénenként nyilvántartják – jegyezte meg.