Zsákolják az olasz államkötvényeket

Nagy kereslet mutatkozik az olasz tízéves kötvények iránt, melynek köszönhetően bő nyolcéves mélypontra esett azok hozama.

• Folytatódnak a kedvező folyamatok az olasz államkötvények piacán, ugyanis a tízéves állampapír hozama 2006 januárja után ismét 3,5 százalék alá csökkent.
• Az olasz tízéves hozam a kiélező feltörekvő piaci (jellemzően ukrán) feszültségek ellenére tud esni, tehát a befektetők annak ellenére kezdték el vásárolni ezeket az eszközöket (a kötvényeknél az árfolyam és a hozam ellentétesen mozog).
• Ez arra utal, hogy a befektetők egyre inkább az eurózóna biztonságosabb piacaihoz kezdik sorolni az olasz eszközöket, elkülönítve azokat a kockázatosabbnak tartott periféria országok eszközeitől.
• Az olasz tízéves hozam csökkenésével 1,9 százalékra csökkent annak a német tízéves hozamhoz viszonyított felára. Utoljára 2011 júliusában volt ilyen alacsony a különbség a két eszköz hozama között.

Forrás: Bloomberg, Investor.hu

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.

Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).