Belejöttek a cégbíróságok a kényszertörlésbe

Olcsóbb és hatékonyabb, mint a drága, macerás, hosszadalmas, a hiányzó vagyont hiába üldöző kényszer-végelszámolás – nagyjából ez a magyarázata annak, hogy a gyakorlat bevezetése óta, alig másfél év alatt majdnem 30 ezer cég szűnt meg kényszertörléssel. A tavaly a piacot elhagyó 33 ezer vállalkozás közül minden másodikat, 17 230 céget érint az eljárás.

Minderről a feketelista.hu tájékoztat, ahol minden információ elérhető a konkrét eljárásokról. Az oldalon megtalálható a társaságok címe, adószáma, cégjegyzékszáma, a cégbírósági végzés száma, illetve a határozathozó bíróság neve, emellett tizenkét közhiteles állami nyilvántartás minden elmarasztaló döntése, határozata. „Üzleti döntés meghozatala, partnerkiválasztás előtt hasznos, kifizetődő tanulmányozni ezeket az adatokat” – véli Iklódi András, a portál főszerkesztője.

Egy cégbíróság négy esetben rendelheti el a kényszertörlési eljárás megindítását: ha törvényességi felügyeleti hatáskörben eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezi be, és határidőn belül nem terjeszt elő törlése iránt szabályszerű kérelmet, ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és a végelszámolás lefolytatásának nincs helye. Fellebbezésre, felülvizsgálati kérelemre nincs lehetőség. A cégbíró felhívja mindazok figyelmét, akinek a céggel szemben követelése van, illetve tudomása arról, hogy a cég ellen bírósági vagy más hatósági eljárás van folyamatban, 30 napon belül jelentse be a cégbíróságnak. Annak is bejelentést kell tennie, akinek a cég tulajdonában lévő eszköz, vagyontárgy van birtokában.

Az eljárás alatt a cégvezetés döntési jogköre megszűnik, felelőssége azonban nem. 90 napon belül bármely hitelező keresettel fordulhat a bírósághoz, hogy állapítsa meg, ki felelt a fizetésképtelenség kialakulásáért az eljárást megelőző három évben, illetve kérheti, hogy a bíróság kötelezze fizetésre a cég hajdani vezetőit. A kényszertörléssel tehát nem lehet megúszni a gondatlan üzletvitel következményeit, abban azonban idővel eredményes lehet, hogy a cégvilág tisztábban működjön.

2013-ban 22 százalékkal több cég szűnt meg, és 5,4 százalékkal kevesebb alakult, mint 2012-ben, abban az évben azonban még 27 519 szűnt meg, és 35 642 újat alapítottak. Egyelőre nem tisztázott, mekkora szerepet játszik a cégdemográfiában a kényszertörlés intézménye. Jelenleg 545 733 működő céget tartanak nyilván.

Területi elosztásban Hajdú-Bihar megye áll a legjobban, itt tavaly 986 vállalkozás vonult ki a piacról kényszertörléssel, az idén, az első negyedévben alig 90. Borsod-Abaúj-Zemplén idén 208 törléssel már elérte a tavalyi 894 kényszertörlés csaknem negyedét. Csökkenő tendenciát mutat Tolna megyében a tavalyi 263 törléssel szemben az idei 23, Békésben 271-hez képest 13, Bács-Kiskun megyében viszont az idei 290 céget érintő adat nem biztató a tavalyi 695 mellett. Budapesten sem rózsás a helyzet: még nem ért véget a március, de már 2216 társaság neve tűnt el a cégjegyzékből, míg tavaly egész évben 4356. Debrecenben 2013-ban 572 cég szembesült a zord valósággal, az idén viszont csak 53. Miskolcon tavaly 349 kényszertörlésre került sor, ebben az évben 70-re, Pécsett tavaly 337, idén az első negyedévben 104 vállalkozás szűnt meg cégbírósági döntéssel.