A magyar gazdaság továbbra is növekedés előtt áll, idén 1,9, jövőre pedig 2 százalékkal növekedhet a GDP. Ez elsősorban a 10 éves mélyponton lévő hazai fogyasztás növekedéséből, valamint a kormányzati és EU-s pénzekből megvalósuló beruházások növekedéséből táplálkozhat.
Középtávon ugyanakkor továbbra is kérdéses a növekedési ütem fenntarthatósága, miután a rövid távú növekedés számos egyszeri hatásnak is köszönhető. Hosszú távon nem valószínűsíthető a 3-4 százalékos éves növekedés, továbbá az extra adók kivezetése sem tűnik valószínűnek. Ráadásul az sem kizárható, hogy a választások után kisebb fiskális kiigazításokra is szükség lesz. Az Erste idén 2,9 százalékos költségvetési hiánnyal számol, míg 2015-re 3 százalékos lehet a hiány.
A forint árfolyama rövid távon meglehetősen kérdéses, tekintve a jelenlegi bizonytalan nemzetközi hangulatot, valamint a Fed eszközvásárlási programjának mérséklését. Sebezhetővé teszi a forintot a külföldiek magas állampapír-állománya is.
Közép és hosszú távon azonban az erősen többletes fizetési mérleg (2013-ban a GDP 2,9 százaléka) védheti a forintot a gyengülés ellen, és az Erste szerint 300-305 közelébe térhet vissza az euróval szembeni árfolyam.
A jelenleg rekordalacsony szinteken járó infláció emelkedésnek indulhat, miután az egyszeri hatások (pl. gáz és energiaárak csökkentése) mérséklődnek majd. Az infláció ugyanakkor továbbra is a 3 százalékos szinten belül maradhat majd a következő években is, túlzott nyomás az import miatt ugyanis még nem várható.
Az MNB monetáris tanácsa ugyanakkor várhatóan már nem vágja a tovább az alapkamatot, és szépen lassan meg is kezdődik majd a kamatemelés. Balog Ádám, a jegybank alelnöke szerint a jegybanknak az ukrán feszültségek miatt újra kell gondolnia monetáris politikáját. Kamatemelés ugyanakkor idén várhatóan nem lesz, 2015-ben pedig 4 százalékig emelkedhet majd az irányadó ráta az Erste szerint.