Az összefoglaló megállapításokat, illetve a részletes interjúkat itt lehet böngészni, de a lényeg elég tömören leírható. A Fidesz és az LMP nem fedte fel lakásprogramjának részleteit, így csak az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt PM, a KDNP és a Jobbik elképzeléseiről lehet valamit tudni.
Az övékről sem sokat, a programok ugyanis alig tartalmaznak konkrét javaslatokat. A szocpol támogatás átalakítását többen megvizsgálnák, arra a konkrét kérdésre pedig, hogy a lakásépítés áfatartalmáig járjon-e szocpol, a DK, a Jobbik és a KDNP felelt pozitívan. A DK megvizsgálná, a KDNP fontosnak tartaná, csak nem tudja, van-e rá forrás, a Jobbik pedig egyértelműen támogatná legalább az áfa mértékét elérő szocpol támogatást.
Ami az energiahatékonysági programokat, illetve az uniós források ilyen célra történő felhasználását illeti, ezt szinte minden párt támogatja, legfeljebb a hangsúlyok mások. A DK egyértelműen szükségesnek, az Együtt-PM szükségesnek tartja, a KDNP szerint minél több EU-s forrást be kell vonni, az MSZP szerint pedig uniós forrásokra is szükség van. A Jobbik szerint a lehetőségeket ki kell aknázni, de elsősorban hazai adóforintokat kell erre a célra mozgósítani.
Hogy legyen-e 3 százalékos lakáshitel Európai Beruházási Bank (EIB)- vagy MNB-forrásokból építésre és felújításra, arra viszonylag konkrétan csak az Együtt-PM és a Jobbik reagált, előbbi az EIB-vel működne együtt, utóbbi pedig magyar állami hátterű bankokkal.
Lakásügyi kormánybiztost vagy valamilyen speciális felelőst, munkacsoportot csak a DK, az Együtt-PM, a Jobbik és az MSZP tart szükségesnek.
A bérlakásépítést viszont majdnem mindenki támogatja: a DK uniós forrásból élénkítene, az MSZP piaci alapon szorgalmazná a programot, a Jobbik érdemi programot szeretne, az Együtt-PM pedig kiterjedt közösségi bérlakásszektort látna szükségesnek. A KDNP az egyetlen, amely a nyilatkozók közül mást gondol: a párt a magán-lakásépítést támogatná.