Téged felfalna a Wall Street farkasa?

Jordan Belfort sztorija amellett, hogy egy felháborító szélhámosról szól, nemcsak szórakoztató hollywoodi alapanyag, hanem az egyszerű tőzsdés számára is kulcsfontosságú tanulságokkal bír.

Ha még nem látta a Wall Street farkasát, akkor is olvassa el a cikket nyugodtan, nem áruljuk el a film lényegét. De ha nem akar kockázatot vállalni, jöjjön el márciusi ingyenes befektetési klubunkra, ahol egészen biztosan úgy beszélgetünk majd tőzsdei fortélyokról, hogy közben egyetlen film poénját sem lőjük le.

Jordan Belfort módszereit a Wall Street farkasában nem taglalják túl hosszasan, részben persze azért, mert a film nem az átvert kis- és nagybefektetőkről szól. Részben viszont azért, mert a hatalmas összeg ellenére a machinációk lényege borzasztóan egyszerű volt, és a befektetők legalapvetőbb emberi hibáira épült.

Belfort brókercége, az évszázados múltat sugalló, ódon hangzású Stratton Oakmont ismeretlen, kicsi, sokszor csődközelben lévő, a “rendes” nagy tőzsdékre be sem vezetett részvényeket sózott rá hatalmas mennyiségben a felültetett befektetőkre, majd mikor ezzel az árat felhajtotta, a saját, titkolt számláin lévő részvényeket piacra borította. A sztori csúcsa, amikor ugyanezzel a taktikával egy teljes részvénypiaci kibocsátást is végigvitt (a filmben is szereplő Madden Shoes egyébként kiheverte a csalást, azóta is tőzsdén forog).

Ebből a rövid leírásból már nagyjából ki is derül, hogy milyen hibákat követett el az a befektető, aki hagyta magát átverni. A Belfortéhoz hasonló csalásokkal szerencsére nagyon ritkán találkozunk, de a hibákat akkor is érdemes elkerülni, mert súlyos veszteségektől óvhatjuk meg magunkat.

A tőzsdén nincs tuti tipp!

Mindannyian természetszerűleg szeretnénk hinni a tuti tippekben. A bizonytalanságot, kockázatokat nehezen kezeli az emberi elme, a biztos és megkérdőjelezhetetlen kilátások ezért komfortérzetet nyújtanak. Az első és legfontosabb dolog azonban a befektetésekben, hogy nincs tuti tipp, a jövőt senki nem tudhatja biztosan, sejtéseink, ötleteink, elképzeléseink lehetnek csak. A bizonytalansággal járó kockázatokat pedig nem zárhatjuk ki, de megfelelő módszerekkel korlátok közé kényszeríthetjük.

Ez alól egyetlen kivétel van, a bennfentes információkkal való visszaélés, amikor egy vállalatról azelőtt rendelkezünk valami a vállalat kilátásait alapjaiban befolyásoló ismerettel, mielőtt ez nyilvánossá válna. De ahogy a neve is mutatja, ez bizony illegális.

Tudd, hogy mibe fektetsz!

A részvény- és egyéb befektetések terén semmi gond nincs azzal, ha szakértő segítségre támaszkodunk, de vakon követni valakinek az iránymutatásait számunkra teljesen ismeretlen részvényekkel kapcsolat, az már nagy hiba. Ez nem jelenti, hogy minden egyes részvényt saját magunknak kell óriási mélységekben elemezni, de nem kerülhetjük el, hogy legalább főbb vonalaiban megismerjük a vállalat működését, kilátásait és leginkább a sikerét fenyegető kockázatokat, mielőtt megvásároljuk a részvényt. Ha ezt megtesszük, egy befektetési tippet, ajánlást is józanabbul fogunk tudni értékelni.

Hagyd a filléres részvényeket!

Tele van az internet a sok száz százalékos emelkedést mutató “penny stockok”, azaz filléres részvények kereskedésére buzdító hirdetésekkel. Ne dőljünk be nekik! Ezek olyan részvények, amiknek árfolyama jó okkal zuhant néhány centes szintekre, nagyon sokszor a csőd vagy összeomlás fenyegeti őket, és legtöbbször kevésbé szabályozott, homályos, úgynevezett OTC piacokra vannak bevezetve, nem a “rendes”, nagyfokú transzparenciát megkívánó tőzsdékre, mint például a New York Stock Exchange (NYSE) vagy a Nasdaq.

Magával szemben bármilyen felelősséget vállaló befektető ilyen részvényekkel nem foglalkozik. Valóban hatalmas szárnyalásokat tudnak mutatni egyik pillanatról a másikra (ha egy 5 centes részvény árfolyama a lehetséges legkisebb lépéssel, 1 centtel nő, az rögtön 20 százalékos emelkedés, de lefelé is 20 százalékos a zuhanás!), de cserébe a kockázatok nemcsak hatalmasak, hanem teljesen átláthatatlanok is.

Vigyázz a tőzsdei kibocsátásokkal!

Nem ennyire zűrös, de azért komoly óvatosságot igénylő terület a tőzsdei kibocsátások, azaz IPO-kban való részvétel. Az IPO az a folyamat, amikor egy tőzsdén kívüli, zártkörű társaság részvényeit először kínálják fel a publikum számára. A folyamat két lépcsőből áll: az arra feljogosított befektetők vehetnek részvényeket a jegyzésben, majd ha ez lezárul, a részvény tőzsdére kerül, és itt bárki adhat és vehet a papírokból.

A legtöbb nemzetközi részvényjegyzésbe nagyon nehéz bekerülni, hiába hirdetik egyes brókercégek magukról sokszor az ellenkezőjét. A részvénykibocsátások után viszont az első hetekben, hónapokban a tőzsdei kereskedésben hatalmas hullámok következhetnek, ami szintén nagy profittal kecsegtethet, de a kockázatok is hatalmasak. Kár ezeknek a hullámoknak a meglovaglásával kísérletezni.

Ne a meggazdagodásra hajts!

Minden tőzsdei és befektetési hiba alapja mindemellett, hogy a befektetők többsége hamis célt hajszol. A minél gyorsabb meggazdagodás a lehető legrosszabb célkitűzés, ami szinte biztos kínos kudarcokhoz vezet. A meggazdagodás hajszolása túlzott és felelőtlen kockázatvállalásra, kapkodásra, kiskapuk és kerülőutak keresésre késztet bárkit, ebből pedig szépen következnek a fenit hibák.

A hozamok és gazdagság hajszolása helyett fontosabb cél a kockázatok megfelelő kezelése, a kiegyensúlyozott pénzügyi háttér megteremtésére való törekvés, ez sokkal egészségesebb és józanabb stratégiák felé tereli a befektetőt. Nem mellékesen pedig a tőzsdézés intellektuális kihívás, ami akkor is kellemes élményekkel gazdagít, ha egyébként nem forognak vagyonok kockán.

Forrás: Mary Cybulski/ Paramount Pictures