Kkv-konferencia kizárólag kérdésekből

Aki a kapcsolati hálóba fektet energiát, hatványozottan kapja vissza

Kissé rendhagyó módon szervez szektortalálkozót a KKVHÁZ. A rendezvény egyszerre szeminárium, fórum, szakértői fogadóóra és networking esemény. A házigazda több témában számít arra, hogy érdemi párbeszéd indul el.

2014. március 20-án 16 és 18 óra között a KKVHÁZ tárt karokkal várja azokat a vállalkozókat, akik a szektor aktuális problémáira keresik a megoldást. A rendezvény ingyenes, ám a helyek korlátozottak, és a jelentkezés feltételhez kötött: a cégvezető akkor regisztrált, ha ezen a linken feltette égetőnek ítélt kérdéseit.

A konferencián nem lépnek fel meghívott előadók. A tematikát kizárólag a beérkező kérdések rajzolják meg. Igaz, a résztvevők találkozhatnak Seszták Oszkárral, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlése elnökével, és dr. Bod Péter Ákossal, akik moderációval mégiscsak egyfajta mederbe terelik majd a spontán beszélgetéseket. A nagyvállalatokat érintő témákhoz szívesen szólnak hozzá mások mellett az OTP, a CIG Pannónia, az Exim csoport, a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara, és a Külgazdasági Szövetség szakemberei.

Minden szektoreseményen épül, fejlődik a kapcsolati háló is Forrás: Google

A KKVHÁZ egyik főprofilja a kapcsolatépítés, szinte nincs is rendezvényük, amely ne ennek biztonságos hátterén munkálkodna. Ezt játékosan fogta meg tavalyi slágereseményük, a megyék versenye, de a regionális kommunikáció és együttműködés jelentőségét komoly kontextusban sem tévesztik szem elől. A csütörtöki esemény egyik fontos hozamának szánják, hogy azon érdemi párbeszéd indul meg megyei közgyűlések elnökei, nagyvállalati vezetők, és különböző kkv-specialisták között az államigazgatásban és a közintézményekben, illetve a civil szférában. Nem véletlenül adja a március 20-ai konferencia egyik gerincét az együttműködési lehetőségek bővítése, hatékony kihasználása.

„Azt hiszem, a kkv-k számára mostantól a legfontosabb kérdés a forráselosztás” – véli Gulyás József, a KKVHÁZ ügyvezetője. – „Úgy tűnik, a Nemzetgazdasági Minisztérium kielégítően koordinál, de tetten érhető a 2014-2020 költségvetéssel foglalkozó tárcák közötti rivalizálás. A vállalkozói szektor képviseletében talán kissé furcsán hangzik, mégis azt mondom, az államnak ebben hatékonyabban kellene fellépnie. Szintén fontos volna észrevenni, ami már kiderült: az EU nem tapsol olyan lelkesen az agrár- és turisztikai fejlesztéseknek, mit amilyen szívesen ezek az ágazatok támaszkodnának a pályázati pénzekre. Az EU sokkal inkább az innovációt támogatja. A kkv-knak nagyon komolyan ebbe az irányba kellene fordulniuk” – így az ügyvezető.

A konferencia nagyban épül a spontaneitásra, a vállalkozók kérdései garantáltan testközeli témákat vetnek fel, ugyanakkor az esemény egyik vezérfonala az elsőre kissé általánosan hangzó kérdés: milyen most a kis- és középvállalkozások helyzete? „Rengeteget beszélünk a kkv-szektorról” – mondja Gulyás József –, „pedig túl nagy halmaz ahhoz, hogy árnyalatlanul kezeljük. Érdemes volna különbségeket tenni. Az állam látványosan, kiemelkedően foglalkozik az exportképes cégekkel, ami nagyon nagy segítség az érintetteknek – de legyünk vele tisztában, hogy ezek az intézkedések a 830 ezerre becsült társaságból körülbelül 5000-t érintenek. Tehát hatalmas tömeget adnak azok, akik egyelőre ki sem tudnak tekinteni a nemzetközi piacra. Ők nincsenek jó helyzetben, pedig a súlyuk jelentős. Ezzel a réteggel is kellene foglalkoznia a kormányzatnak és a civileknek. A túlzott adminisztráció rendkívüli módon sújtja ezeket a vállalkozásokat, amin érdemes volna könnyíteni. Továbbá nagyon jó volna, ha a tanácsadásban, a továbbképzésben olyan lehetőségeket kapnának, amelyek a kitöréshez segíthetik őket” – így a KKVHÁZ ügyvezetője.