Több okból juthatunk arra a következtetésre, hogy pénzünk egy részét devizában szeretnénk befektetni. A kérdés aktualitását növeli, hogy a forint árfolyama nem tud lekerülni a címlapokról. A Bankmonitor utánajárt, milyen lehetőségeink vannak, ha devizában szeretnénk fialtatni a pénzünk.
Az első és legnépszerűbb válasz, hogy a forint gyengülésére számítunk, így a deviza befektetéssel többlethozamot akarunk elérni. A témával többször foglalkoztunk, a legfontosabb ismérv, hogy 3-3,5 százalékot kell gyengülnie a forintnak az euróval szemben ahhoz, hogy ellensúlyozza az átváltási költségből, az alacsonyabb kamatokból és a devizaszámla megnyitásának költségeiből fakadó veszteségeiket. A kérdés, hogy reális-e ez a jelenlegi szintről?
A deviza befektetés fő motivációja, kiegyensúlyozott gazdasági környezetben, hogy a hosszú távon nélkülözhető pénzünk a különböző kockázatú befektetések - bankbetét, állampapír, befektetési alap, részvény, stb. - és devizák között is megosszuk. A befektetéseink megosztásának deviza szempontból a pénzügyi tudomány jelenlegi állása szerint kötelező. A magyar gyakorlatban erre az alapelvre azért vetül némi árnyék, mert a forintban elérhető kamat számottevően meghaladja a devizában elérhető kamatot.
Szempont lehet az is, ha devizában fogjuk elkölteni a pénzünket. Ebben az esetben a megtakarításaink devizába helyezésével kivédjük a forint gyengülés káros hatását.
Több lehetőségünk is van, ha euróban vagy dollárban szeretnénk fialtatni a pénzünket. Leköthetjük devizabetét formájában, vehetünk érte állampapírt vagy deviza alapú befektetési alapot is. Alábbi ábrán látható, milyen lehetőségek vannak és azok milyen hozammal kecsegtetnek. Fontos kiemelnünk, hogy az alapok esetében az elmúlt egy év hozama van feltüntetve, a jövőbeli hozam bizonytalan.
A legfontosabb tanulság, hogy a devizabefektetés hozama alacsonyabb, mint a forinté, így befektetésünk lassan gyarapodik. Lássunk néhány konkrét példát! A lekötött forintbetét kamata rendkívül alacsony, átlagosan mindössze 3,5 százalék körül van, de még ez is több, mint a dollár vagy az euróbetét 1,1 illetve 1,7 százalékos átlagkamata. Ugyanez igaz a többi befektetési formára is. A másik tanulság, hogy jelenleg jobban járunk, ha euróban fektetünk be, mintha dollárban tennénk ugyanezt, mert az euróbefektetések kamata minden esetben nagyobb a dollárbefektetésekénél.
Érdekes, hogy amíg forintban a pénzpiaci befektetési alapok verik a lekötött betétek hozamát, ugyanez devizában fordítva van. Ennek egyszerű az oka: a bankok devizaszükségletük egy részét igyekeznek belföldről beszerezni és ezért hajlandóak magasabb kamatot fizetni. Ugyanez igaz az állampapírokra is. Amíg az osztrák vagy német euró kötvényekért alig kapunk kamatot, a magyar állam az euró infláció felett 2 százalékos prémiumot fizet az euróban jegyzett magyar államkötvényekért.
Első látásra vonzónak tűnnek a deviza alapú kötvény- részvény- és abszolút hozamú befektetési alapok hozamai. Az ábránkon szereplő múltbeli hozamokat idén azonban aligha tudják majd megismételni. A kamatok az Európai Unióban és az USA-ban is mélyponton vannak, inkább növekedésükre van esély. Ebben az esetben viszont a kötvényalapok hozama borítékolhatóan csökkenni fog. Hasonló a helyzet a részvényalapokkal is. A különböző részvényindexek csúcs környékén vannak, további növekedésükre kevesebb az esély. Az abszolút hozamú alapok ugyan a deviza- és részvényárfolyamok növekedéséből és csökkenéséből egyaránt profitálhatnak, ám a bizonytalan helyzet miatt ezeknél is hozamcsökkenéssel kell számolni.
Az aktuális eurós és dollár befektetési lehetőségeket az alábbi kalkulátorral lehet áttekinteni (be kell állítani a kívánt devizát).