Mire figyelj fontos pénzügyi döntéseidnél?

Bár az emberek többsége szeret döntéseket hozni, ha azokból túl sok zúdul ránk egyszerre, agyunk egyre kisebb eséllyel tudja a helyes válaszokat adni a problémákra. Mivel pénzügyeink kezelése, illetve a tőzsdézés számos – meglehetősen fontos - döntési helyzet elé állít minket, érdemes lehet megfogadni pár jó tanácsot, amelyek segíthetnek növelni jó döntéseink arányát. Ilyenekről egyébként soron következő rendezvényünkön is lesz bőven szó, ráadásul akit érdekel a befektetések világa, itt személyesen is felteheti kérdéseit.  

Azt mindenki tudja, hogy az embernek vannak jó és rossz döntései, azt viszont talán csak kevesen, hogy a döntési helyzetek száma hatást gyakorol azok kimenetelére. Minél több döntést kell ugyanis meghoznunk (legyenek ezek kisebbek, vagy nagyobbak), annál gyengébb lesz azok minősége. Mindezt az úgynevezett döntési kimerültség jelenségének hívják (mi legalábbis így fordítjuk), amiről jó összefoglalót találhatunk a Wikipédián.

Röviden arról van szó, hogy a döntések nagy száma mentális kimerültséghez vezet, ami a döntéshozataltól való vonakodást, illetve a rossz döntések arányának emelkedését vonja maga után. Vannak olyan marketingfogások is egyébként, amik pont erre a jelenségre építenek a következők szerint: a szupermarketben számos döntési helyzettel találjuk szemben magunkat, termékek tucatjai közül kell megtalálnunk az ár/érték arány szerint számunkra legideálisabb választást. Mire a kasszához érünk, mentálisan már fáradtabbak vagyunk, könnyebben elcsábítanak a szándékosan ide telepített cukorkák és mindenféle édességek, melyek vásárlását később mi magunk is rossz döntésként értékelünk.

A tőzsde világában jártasabbaknak biztosan nem, de még talán az azt csak felületesen ismerőknek sem kell nagyon részletezni, hogy mennyire fontosak a higgadt, jó döntések. Pénzügyeink kezelése során a rossz lépések forintban is mérhető kárt tudnak okozni, vagyis igen nagy luxusnak tűnik olyan hibák elkövetése, amik egyébként (legalább részben) elkerülhetők lehetnek. A jó hír ugyanis, hogy a döntési kimerültség kezelhető, és bár hibázni ezt követően is fogunk, valószínűleg nem annyit, mint korábban. És ez már egy fél siker.

Mik a jótanácsok?

A legfontosabb, hogy tervezzünk előre, hiszen így a döntési helyzetek számát akár drasztikusan is csökkenthetjük. Egy részvény vásárlásánál például hatványozottan fontos szerep jut a tervezésnek, enélkül ugyanis pénzt is nehéz keresni, és még örömünk sem igazán származhat a kereskedésből.

Ezért fontos, hogy még a részvény vásárlása előtt meghatározzuk, hogy milyen árfolyamon fogunk vásárolni, mekkora maximális veszteséget engedünk a pozíción, és milyen célt tartunk elérhetőnek a részvény piacán. Ha ezeket a fontosabb paramétereket már az elején letisztázzuk, biztosan nem kell majd az árfolyam minden egyes rezdülésekor újra és újra átgondolni, mit évők legyünk a részvénnyel. Minden egyes újabb döntés ugyanis arról, hogy még tartsam, vagy eladjam a papírt, csak tovább növeli egy rossz döntés esélyeit. Nem beszélve arról, hogy meglehetősen idegőrlő és fárasztó tud lenni, ha remegő kézzel folyamatosan a képernyő elé tapadva, a félelem és mohóság fázisait napról napra megélve figyeljük egy részvény árfolyammozgását. Érdemesebb tervezni, hogy hátradőlve figyelhessük az eseményeket.

A másik tanulság, hogy ne lőjünk mindenre, ami mozog. Tanulmányok szerint ugyanis az ember sokkal kevésbé tud választani 30 elérhető termék közül, mint mondjuk hatból. Mivel a világ részvénypiacai papírok ezreiből bővelkednek, érdemes egy olyan csoportot leszűrni ebből, amit mondjuk szorosabban tudunk, akarunk, vagy szeretnénk követni. Igény szerint vannak egyébként különféle döntéstámogató eszközöt is, amik szintén segítségünkre lehetnek a választásban. Az Investor Trader rendszeres hírlevelein keresztül például az elemzőcsapat számos, éppen aktuális részvénysztorira hívja fel a figyelmet, komplett kereskedési stratégiát kínálva az olvasónak.

Harmadrészt érdemes lehet priorizálnunk a döntési helyzetek között. Ha például tudjuk, hogy egy fontos pénzügyi döntést kell meghoznom, azt lehetőség szerint a nap első felében, sok más döntési szituációtól még mentes időszakban érdemes megtenni. Később ugyanis, ahogy egyre több döntést kell meglépnünk a nap során, mentálisan elfáradhatunk, és könnyen csúszhatnak be rossz olyan rossz döntések, melyek egy kis szervezéssel egyébként elkerülhetők lettek volna. Azt pedig mondani sem kell, hogy sokkal kisebb kárt okoz, ha egy kisebb fajsúlyú ügyben hozunk rossz döntést, mintha egy meghatározó lépést baltáznánk el pusztán a fáradtság miatt.