MNB: Matolcsy nem kotyogta ki az IMF-tárgyalást 2011-ben

Matolcsy György kabinetfőnökének könyve szerint Matolcsy György 2011 novemberében a nyilvánosságra hozás előtt elmondta amerikai bankároknak, hogy Magyarország az IMF-hez fordul. Ezzel a bank sokat kereshetett a forinterősödésen. A jegybank közleménye szerint a kabinetfőnök könyve csak fikció. A tárgyaláson jelen lévő államtitkár az Origónak azt mondta, nem hangzott el hivatali titok az ebéden, és izgatottan telefonálgató bankárokra sem emlékszik.

„Wiedermann Helga gazdasági regényében egy fikciót ír le, természetesen az NGM-et vezető miniszter nem tájékoztathatta a befektetőket arról, hogy Magyarország az IMF-hez fordul, hanem több lehetőség között ezt is, mint követhető utat jelölte meg” – írta közleményében a Magyar Nemzeti Bank, miután Szanyi Tibor szocialista képviselő azt mondta, Matolcsy György kárt okozott Magyarországnak azzal, hogy idő előtt jelentette be egy amerikai banknak 2011-ben, hogy az IMF-hez fordultak.

Wiedermann Helga Sakk és póker című könyvében azt írta, hogy Matolcsy György 2011. november 17-én együtt ebédelt a Goldman Sachs bankárjaival. Ezen az ebéden a könyv szerint Matolcsy „csak úgy mellékesen megjegyezte”, hogy Magyarország aznap délelőtt felvette az IMF-fel a kapcsolatot. Aznap levelet küldtek az IMF-nek és az Európai Uniónak, amelyben arra kérték őket, hogy egy biztonsági hitelkeretről kezdjenek el tárgyalni.

Az Index szerdán azt írta, hogy Matolcsy György ezzel kárt okozhatott Magyarországnak, mivel a tárgyalásokról szóló hír csak délután lett nyilvános. A könyv szerint a bankárok kimentek a vécére telefonálni, amikor megtudták a hírt. Wiedermann Helga arra utal, hogy azért, mert így felborult a pénzügyi támadás terve, az Index szerint viszont ezzel felkínálták a lehetőséget arra, hogy a bank a forint erősödésére játsszon. A délutáni közlemény után a forint valóban sokat erősödött, így a banknak elvileg valóban lehetősége volt sok pénzt keresni.

"Matolcsy György mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium akkori államtitkáraként én is részt vettem a Goldman Sachs pénzintézet képviselőivel lefolytatott üzleti ebéden. Wiedermann Helga Sakk és póker című regényében leírtakkal szemben az üzleti ebéd alkalmával semmilyen hivatali titok vagy bennfentes információ átadására nem került sor, így természetesen az sem hangzott el, hogy Magyarország a Nemzetközi Valutaalaphoz és az Európai Unióhoz fordult" - mondta az Origónak Pleschinger Gyula, a Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külsős tagjai, a Nemzetgazdasági Minisztérium egykori államtitkára. Pleschinger szerint a valóságban a regényben leírt rejtélyes telefonbeszélgetés sem történt meg, az ebéd ideje alatt egyik tárgyalópartner sem hagyta el az asztalt.

Mivel a pénzügyi felügyeletet a jegybankba olvasztották, most az a helyzet állt elő, hogy a Matolcsy György által vezetett intézménynek kellene piacfelügyeleti eljárást indítania Matolcsy György ellen. Két ügy merülhet fel, ha kivizsgálják a bennfenntes kereskedést: a büntető törvénykönyvbe és a tőkepiacokat szabályozó törvénybe ütközhet.

A Btk.-ba valószínűleg még akkor sem ütközne az eset, ha a Wiedermann Helga-féle változat az igaz, mert a büntető szabályok szerint ehhez Matolcsynak előnyszerzés végett kellett volna átadnia az információt (az IMF-tárgyalás hírét). A Sakk és pókerben azonban az áll, hogy "csak úgy mellékesen" mondta el a bankároknak.

A piacfelügyeleti szabályok által körülírt kategóriába beleeshetne Matolcsy, mert aszerint "az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudnia kellett volna, hogy a felhasznált információ bennfentes információnak minősül" - olvasható a törvényben. Van azonban a kivételek között egy részletszabály, amely kimenthetné a jegybankelnököt. Eszerint nem számít bennfentes kereskedelemnek, ha az információ átadása a bennfentes személy beosztásából kifolyólag történt meg. Ennek megítélése azonban épp a felügyeleti feladatokat ellátó jegybank, vagy épp egy bíróság feladata lenne.

A Sakk és póker című könyv kritikáját itt olvashatja.