Kedvező hírek láttak napvilágot a hét elején, melyek következtében egy kicsit erősödni is tudott a forint az euróval szemben, és eltávolodott a fontos 315-ös szinttől. Hasonló mozgások figyelhetőek meg a környező devizák árfolyamában, erősödni tudtak az euróval szemben. Sajnos még mindig a forint a legrosszabbul teljesítő közöttük év eleje óta.
A megnyugvást a vasárnapi Krím-félszigeti szavazás konfliktus nélküli lezajlása és az Oroszországgal szembeni szankciók enyhe mértéke hozta el. Putyin kijelentése, miszerint nem akarja Ukrajna felosztását és további területek megszerzését erősítette a befektetők forint vételi kedvét.
Kedvezett a forintnak az Alkotmánybíróság döntése is, mely szerint a devizahitel szerződések csak egyedi esetenként változtathatóak meg, és nem ütköznek az Alaptörvénybe.
A fenti események hatására kedden több mint háromszorosan túljegyezték a 3 hónapos diszkontkincstárjegyet, az Államadóság Kezelő Központ szokásos aukcióján és sikeres volt az 5 és10 éves dollárkötvény kibocsátás is 3 milliárd dollár értékben. Mindkettő esetben alacsonyabb hozamok voltak az előző aukcióhoz képest.
A már-már idilli képet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyilatkozata árnyalta be egy kicsit. A forint hosszabb távú, gyengébb szintje nem gond, sőt a kedvezőbb export miatt nincs a kormány ellenére. Ez talán a gazdasági politikában is egy súlypont eltolódást eredményez. A gyenge belső kereslet és beruházások miatt a belső piacok helyett az exportra termelő kis és közepes vállalkozások segítése, támogatása kerülhet előtérbe. Ennek az egyik eszköze a gyenge forint.
Látható, hogy kormányzati oldalról a gyenge forint nem jelent problémát, az MNB pedig a várható, következő kamatcsökkentésével ezt támogatni fogja. Külső hatásként pedig az Ukrán helyzet fejleményei jelentenek nyomást a forintra. Mind a belső, mind a külső hatások nem az erősödés irányába mutatnak.